Nincs itt ravaszkodás. Nincs itt jókedv, kacagás, örömittas bódító győzelmi mámor, nincs itt párbeszéd, nincs itt egymással leülés, nincs itt semmi se, csak a Szöllősi Györgyök, Pauskák, Huth Gergelyek, Bayerek és G. Fodorok, ezek a fogvicsorító harci kutyák, pitbullok, akik fölfalják a koncként eléjük vetett hivatást, az újságírást.
Hát… úgy tűnik, most van 1984. Pedig Orwell nem használati utasításként írta a könyvét, hanem elrettentésül.
A helyzet lélegzetelállítóan obszcén: a globális kapitalizmus (és tegyük hozzá: politikai aktorai) jelentik ugyanis a védelmet a fasizálódás ellen.
Minden rendszerváltás a felemelt fejjel kezdődik. Lehetne majd ez az örökségünk.
Hogyan jutottunk odáig, hogy Magyarország ellen bevetik a nukleáris opciót? És mire számíthatunk az eljárás végén?
Rossz nézni, hogy ez a hatalom milyen felfuvalkodott gőggel alázza meg a választóit, és nyilván ki is neveti őket.
Ha a Fidesz ennyire sikeres, akkor elképzelhető-e, hogy tanul a győzelméből?
Amit valójában akartak, az meglesz. Székek, pénzek, címlapinterjúk, folytatódó drámai hangú pénzkunyerálások. Siker a javából. Mi, többiek meg majd kitaláljuk, hogyan tovább.
Egészen biztos, hogy az utóbbi években a közösségi támogatások túlnyomó többsége a Fidesz közelében maradt.
Orbán Viktor rendkívüli győzelmet aratott április 8-án, aminek a következményei jelenleg beláthatatlanok. Ami viszont belátható, az rettentő is egyben.
Két feles között ott én el tudom hitetni, hogy ha a balosok nyernek, akkor vége a kocsmának. Átépítik mecsetnek.
Van választásunk. És választani kell.
2018-ban minden korábbinál nagyobb erővel, nagyobb felületen, nagyobb gátlástalansággal és nagyobb tét mellett akarja eladni a tizenhat évvel korábban először bevetett politikai terméket, a félelmet. Ehhez ért, ebben utazik, ezt adta nekünk. Ez Orbán.
A regnáló hatalom láthatóan egyfajta dühre összpontosít, s csak most kezd tartani attól, hogy létezhet, fölébredhet egy másik düh is.
A magyar állam szuverenitására jelenleg a Fidesz jelenti a legnagyobb veszélyt.
Saját hatalmuk megőrzése érdekében tették Magyarországot a gyűlölet országává. A gyűlölet pedig olyan, mint a drog, folyamatosan növelni kell az adagot ahhoz, hogy hasson. Erre számíthatunk mindannyian a Fidesz választási győzelme esetén.
Ha valaki úgy vesz részt a politikai közösség döntésében, hogy ő maga a közösség döntéseinek hatályán kívül áll, az sérti a demokratikus önkormányzás alapelvét.
Az ellenzék nem vált vonzóvá, de a Fidesz avítt és pörköltszagú lett a fiatalok szemében. Orbán Viktor a végletes téeszelnökbe fordult imázsával és karakteréhez igazodó személyi állományával szarvashibát követett el.
