Pénz

Változások az energiatermelési trendekben: felvirrad Paks II napja?

Változások előtt állunk az energiatermelési trendekben: Trump a fosszilis források szerepének növelését ígéri, az EU új stratégián és szabályozáson dolgozik. Eközben nálunk Paks II egyre közelebb kerül a megvalósításhoz.

Az elmúlt években világszerte jelentősen nőtt a megújuló források aránya az energia-felhasználásban, az energetikai beruházások is ezen a területen növekedtek a legnagyobb mértékben. A legtöbbet erre tavaly meglepő módon Kína költötte, megelőzve az EU-t és az Egyesült Államokat, holott a légkört szennyező anyagok kibocsátásában az első helyen áll a világon. A párizsi klímavédelmi egyezmény az ellentmondásai ellenére nagyon fontos lépés volt a kedvezőtlen változások, a globális felmelegedés lassítása felé, aminek egyik alapfeltétele Washington és Peking kölcsönös vállalásainak végrehajtása.

fosszilistrump

Forrás: ecolounge.hu

Ez kerülhet most veszélybe Trump győzelmével, a leendő amerikai elnök ugyanis a kampányában tagadta a klímaváltozás tényét, és a hagyományos energetikai ipari érdekeltségeknek kedvezve a szén, valamint az kőolaj szerepének növelését szorgalmazta, egyidejűleg pedig a párizsi egyezmény felmondását helyezte kilátásba. Megválasztása után már óvatosabban nyilatkozott ugyan, de ha akár részben is tartja ígéreteit, az világszerte jelentős befolyással lesz az energiatermelési folyamatokra: a megújulók térnyerése megtorpanhat, a fosszilis források felhasználása nőhet, aminek nyomán a globális felmelegedés folyamata felgyorsulhat.

Az Európai Unióban is változások jönnek az energetikai stratégiában: jövőre új irányelveket és szabályozási csomagot kívánnak bevezetni. A rendkívül összetett szabályrendszer fő célja az, hogy a fennálló kapacitás-problémákat próbálja rendezni, továbbá ösztönözze a piaci versenyt a különböző források és termelő cégek között. A lényeg a kiegyensúlyozottság, a termelés és az igények összhangba hozása uniós szinten, valamint a költség- és felhasználási hatékonyság.

A stratégia nem állítja szembe a hagyományos és a megújuló forrásokat, hanem párhuzamos hasznosításukra törekszik, fenntartva az utóbbiak arányának fokozatos növelését. Ehhez komoly állami támogatás szükséges, amit az új szabályozás némileg korlátozna, és csak a beruházás megtérüléséig tenne lehetővé. A túlzott ártámogatás ugyanis több helyen, például Németországban egyes időszakokban piactorzító túlkínálathoz vezetett, és az egész energetikai rendszert megterhelte. A gond az energiatárolás megoldatlansága, ami az időjárási kilengésektől függően hol áramtöbbletet, hol hiányt eredményez a szél- és naperőműveknél, ennek ellensúlyozására az EU kiemelt célja a megoldást segítő technológiai kutatások támogatása.

paks2_2Az uniós és a várható amerikai változásoknak közvetlenül és közvetve ránk is hatásuk lesz, az uniós energetikai rendszer alakulásától kezdve a világpiaci árakig. Nálunk változatlanul a hagyományos hordozók dominálnak, a megújulók aránya csekély, és szakértők szerint a 14 százalékos vállalt célt is éppen csak elérjük az évtized végéig. Az Orbán-kormány látványosan negligálja a megújulókat, a szélerőművi beruházásokat gyakorlatilag tiltja, a napelemek terjedését eddig különadóval fékezte, ez utóbbiaknál most kívánnak uniós forrásból támogatási programokat indítani. Hogy mégis némileg nő a megújulók szerepe, az egyrészt a biomasszának, azaz a fának köszönhető, mivel a szegényedő családok egyre nagyobb része kényszerül fával fűteni és több erőműben is fát használnak, másrészt csökken az energia-felhasználás, így azon belül azonos nagyság esetén is nő a megújuló arány.

Orbánék a nemzetközi trendekkel szembe menve az atomenergia szerepét akarják meghatározóvá tenni. Paks II nem csupán roppant költséges beruházás, amelynek a terheit évtizedekig nyögni fogjuk, de drágán fog áramot termelni és sem a brüsszeli, sem pedig a hazai független szakértői számítások szerint nem térül meg soha, azaz folyamatos állami ártámogatást igényel majd. A korábbi híreknek megfelelően a tendereztetés elmaradása miatt folyó uniós eljárás mégis jóváhagyta a beruházást, elfogadva azt a magyar érvelést, hogy csak az oroszok rendelkeznek a kívánt technológiával.

Ez tételesen nem igaz, de a jelek szerint Brüsszel is inkább haszonelvű döntést hozott, engedve az atomlobbinak, amit a kikötött feltétel bizonyít: a teljes beruházási keret 55 százalékára uniós tendert kell hirdetni, lehetővé téve a nagy nyugati cégeknek a részvételt. Kilóg a lóláb: üsse kavics, csináljátok, de legalább 6-7 milliárd eurónyi üzletet nekünk is juttassatok. Miért is gondolnánk, hogy arrafelé nem a pénz mozgatja a döntéshozókat?

A másik eljárásban, ahol a tiltott állami támogatás a téma, hírek szerint bizonyos feltételekkel szintén beleegyező döntés születhet. Lázár kabinetminiszter szerint akár már jövőre indulhat a beruházás, sőt azt is megpengette, hogy esetleg nem orosz kölcsönből. Nem véletlen a megjegyzés: a jelenleg a piacon elérhető hitelkamatok jóval az oroszoknak fizetendő, átlagosan 4 százalék alatt vannak, ami a 25 éves futamidőt tekintve akár egy-két ezermilliárd forintos különbözetet jelenthet. Kérdés, komolyan gondolják-e ezt Orbánék, és Putyinék mit szólnának hozzá.