Itthon

Újabb lehallgatási jegyzőkönyv Mengyi Voldemortról – szorul a hurok

Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő tagadja, hogy kenőpénzt kért volna egy uniós pályázat kiírásáért, miközben úgy tűnik, közbenjárására tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt év októberében a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű felhívást. Pedig a szakmai szervezetek tiltakoztak, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége felháborítónak tartotta a modellprogram kiírását. A félmilliárdos keretösszegű program teljesítése december 15-ig képtelenség volt. Futó Barnabás, Mengyi ügyvédje azt állítja, hogy a nyomozás során született lehallgatási anyagban csak hivatkoznak a politikusra, de olyan hangfelvétel, amelyen ő maga beszél, nincsen. Bemutatjuk egy olyan lehallgatási jegyzőkönyv részletét, amelyben az egyik szereplő Mengyi Roland. A 168 Óra azt is kiderítette, hogy a nyilvánvalóan fiktív pályázatot összeállító Public Sector Consulting Kft. fő tulajdonosa Holbok Sándor. Ő volt az egyik Fidesz-alapítónak, Szájer Józsefnek a kabinetfőnöke és a Habony Árpád vezényelte központi kampánycsapat egyik területfelelőse.

Rajnai Attila írása

Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő tagadja, hogy kenőpénzt kért volna egy uniós pályázat kiírásáért, miközben úgy tűnik, közbenjárására tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt év októberében a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű felhívást. Pedig a szakmai szervezetek tiltakoztak, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége felháborítónak tartotta a modellprogram kiírását. A félmilliárdos keretösszegű program teljesítése december 15-ig képtelenség volt. Futó Barnabás, Mengyi ügyvédje azt állítja, hogy a nyomozás során született lehallgatási anyagban csak hivatkoznak a politikusra, de olyan hangfelvétel, amelyen ő maga beszél, nincsen. Bemutatjuk egy olyan lehallgatási jegyzőkönyv részletét, amelyben az egyik szereplő Mengyi Roland. A 168 Óra azt is kiderítette, hogy a nyilvánvalóan fiktív pályázatot összeállító Public Sector Consulting Kft. fő tulajdonosa Holbok Sándor. Ő volt az egyik Fidesz-alapítónak, Szájer Józsefnek a kabinetfőnöke és a Habony Árpád vezényelte központi kampánycsapat egyik területfelelőse.

„A lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé. Ha a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi, kérni fogom a parlamentet, hogy a mentelmi jogomat függessze fel” – írta közleményében Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselő múlt heti cikkünk megjelenése után.

Írásunkban egy tavaly indított büntetőügyben tett beismerő vallomások és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján számoltunk be arról a korrupt pályázatkiírási, valamint leosztási rendszerről, amelynek, a lehallgatási jegyzőkönyvek és a vallomások alapján úgy tűnik, ő volt a minisztériumi összekötő embere. A vallomások szerint Mengyi volt az is, aki az uniós támogatásért cserébe alkotmányos költség címén ötmillió forintot kért előre és ötmilliót a végén, további feltételként pedig kilencvenszázalékos visszaosztási rátát szabott meg a kiutalt pénzből.

A politikust a nyilvánosság előtt Futó Barnabás ügyvéd képviseli. Elmondása szerint Mengyi annyit közölt vele: ismeri a gyanúsítottakat, találkozott velük, szóba került az uniós pályázat kérdése is, de ötmillió forintos előlegről, úgynevezett alkotmányos költségekről nem volt szó. Futó hozzátette: nem általános, de előfordul, hogy csalók visszaélnek befolyásos politikusok nevével. Az ügyvéd szerint ez abból is látszik, hogy a nyomozó hatóság sem vette komolyan, amit a gyanúsítottak mondanak, mert Mengyi Rolandot eddig semmilyen formában nem keresték meg.

Mengyi Roland a parlamentben. Ha kell, kezdeményezni fogja mentelmi jogának felfüggesztését

Az ügy öt gyanúsítottja azonban, ez következtethető ki az eddigiekből, nem élt vissza a képviselő nevével, nem próbálkoztak a rá való hivatkozással előnyt kovácsolni, hiszen éppen Mengyi az egyetlen kapocs számukra a felsőbb politikai körök felé. Ezt igazolják a lehallgatási jegyzőkönyvek is: találkozóik után csak egymással beszélgetnek telefonon arról, mekkora nehézséget okoz nekik összeszedni az első körben ötmillió forintnyi, alkotmányos költségnek becézett kenőpénzt, miközben semmi garancia nincs arra, hogy ezt az összeget viszontlátják, ha végül nem nyernek a beígért pályázaton. Egyikőjük el sem akarja hinni, hogy ezt a pénzt valóban Mengyi kéri, azt hiszi, társuk dolgozik saját zsebre, ezért személyes találkozót akar, hogy a képviselőtől is hallja a készpénzben fizetendő alkotmányos költségeket. A találkozó létre is jön Tiszaújvárosban. Az egyik gyanúsított így emlékszik vissza vallomásában: „Én rákérdeztem Rolandtól, hogy mi ez az ötmillió forint. Ő erre azt a választ adta, hogy ezt oda kell adni Petinek, hogy tudja adni valaki részére. Arra sajnos nem tudok visszaemlékezni, hogy kinek kellett ezt odaadni, Mengyi Roland talán a kiíró vagy a döntéshozó kifejezést használta. Mi ezt furcsának találtuk, és próbáltunk erről vitatkozni Rolanddal. Roland nem igazán akart velünk vitázni, határozottan mondta, hogy »most öt, ha lezárják, még öt, vagy így, vagy sehogy«. Azt is egyértelműen kijelentette, hogy ezt az összeget Péternek kell átadnunk.”

Azt, hogy a több mint egy éve zajló nyomozás alatt miért nem szóltak a hatóságok Mengyi Rolandhoz, egyszerű a válasz. A múlt év tavaszán még a parlamentben is terítékre került ez a téma, amikor Bárándy Gergely szocialista képviselő a Quaestor-nyomozás kapcsán nehezményezte: a csődért nyilvánvalóan felelős Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgatót heteken keresztül még tanúként sem hallgatták meg. Polt Péter válasza azonos volt a már nem új keletű legfőbb ügyészségi állásfoglalással. Eszerint olyan személy, aki ellen egy büntetőeljárás során terhelő bizonyítékok képződtek, nem hallgatható ki tanúként, mert az igazmondási kötelezettsége miatt korlátozódik a védelemhez való joga. Magyarul: aki ellen terhelő bizonyítékok merülnek fel egy nyomozás kapcsán, nem ejthető csapdába úgy, hogy először meghallgatják tanúként, kifaggatják, majd pedig meggyanúsítják.

Márpedig az F. Márta és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és hivatali visszaélés bűntette miatt indított nyomozás során keletkezett bizonyítékok, vallomások, lehallgatási és megfigyelési jegyzőkönyvek, pályázati iratok alapján gyanú merült fel Mengyi Roland ellen. Ám tanúként a fenti állásfoglalás alapján, gyanúsítottként viszont a mentelmi joga miatt nem volt lehetőség a kihallgatására. A kihallgatási korlátozás feloldása érdekében adta át a NAV a nyomozati iratokat idén július 11-én a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amelynek a legfőbb ügyészen keresztül lehetősége van kérelmezni az Országgyűlés elnökénél Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését.

Futó Barnabás szerint a képviselő elképedt a róla szóló állításoktól, és csak cikkünk megjelenésének napján értesült az ügyről. Lapunk azonban jóval a történet nyilvánosságra hozatala előtt részletesen beszámolt neki írásban a folyamatban lévő büntetőügyről, a gyanúsítottakról. Levelünkben az érintettek teljes nevét leírtuk, majd a nyomozati iratok alapján rákérdeztünk: milyen célból, saját maga vagy más személy számára kérte-e a kétszer ötmillió forintot? Milyen költségeket takart ez az összeg? Máskor is kért-e már pályázatok elősegítésére előre pénzt? Dolgozott-e már korábban is B. Szilviával, a Public Sector Consulting Kft. pályázatírójával más projektekben? Miért nevezik őt a gyanúsítottak egymás között Voldemort Nagyúrnak? Említette-e neki Tállai András, a NAV vezetője, hogy nyomozás zajlik a szociális szövetkezeti pályázatok ügyében?

Kérdéseinkre Mengyi azóta sem válaszolt.

Futó Barnabás azt is állította, hogy a lehallgatási anyagban csak hivatkoznak Mengyi Rolandra, de olyan hangfelvétel, amelyen ő maga szerepel, nincsen. Ez nem igaz. Vannak olyan telefonbeszélgetések, amelyekben az egyik fél maga a politikus, a másik pedig valamelyik gyanúsított, de nagy részüket még nem oldották fel a titkosítás alól. Fakszimile közlünk azonban egy olyan beszélgetést, amely már nem titkos, s amelyben a képviselő hívja nem a hivatali, hanem a privát telefonszámáról jó barátját, az ügyben gyanúsított, helybéli K. Pétert. A hétköznapi dolgokról való beszélgetés után a családi barát közvetíti az ügyben a szintén gyanúsított B. Tibor kérdését, hogy mégis mi van a pályázati ötletükkel, mert 21-e volt az ígéret arra, hogy a minisztériumban rábólintanak, de a telefonbeszélgetés szerint már 22-ét írtunk.

A jogi képviselő Hír TV-nek adott interjúja szerint Mengyi a megye egyik országgyűlési képviselőjeként tudott ezekről a pályázatokról, de azért használta a befolyását, mert szerette volna, hogy nyerjenek, hiszen az jó lett volna a térségnek. Ezúttal azonban nem egy megpályázott támogatás sikeréért lobbiztak, hanem azért, hogy legyen pályázat. Mengyi Roland 2015 nyarán, a pályázati ciklus lezárása előtti utolsó hónapokban azért járt közben a minisztériumban, hogy minél hamarabb, a főszereplőkre szabva írjanak ki egy csak nekik szóló pályázatot. Mindezt azért, hogy a támogatás kilencven százalékát kiszivattyúzhassák, mégpedig úgy, hogy a Mengyi és a pályázatíró által hozott cégek különböző költségek (workshop, e-learning, konferenciaszervezés) címén beszámláznak majd a szociális szövetkezetekbe. A „remek lehetőségre” pedig egy „lelkes civil”, a gyanúsított könyvelőnő hívta fel a minisztérium figyelmét, mondván, jó lenne egy szociális szövetkezetekre, azok népszerűsítésére, gyarapítására szabott pályázat. Az ötletet persze nem ő találta ki, hanem B. Szilvia pályázatíró, egyeztetve Mengyi Rolanddal, valamint a minisztériumi bennfentessel. A Public Sector Consulting Kft. pályázatírója az ötletet formába öntötte, majd a megbeszéltek szerint elküldte F. Mártának, ő pedig hiánypótló társadalmi ötletként beküldte a minisztériumnak.

Egy 2015. július 3-i lehallgatott telefonbeszélgetés részletéből kiderült, az ötletet elfogadták. E. Zsolt közli F. Márta könyvelővel, hogy 21-én megy Voldemort (így hívták maguk között Mengyi Rolandot) aláírni, és 500 (millió) lesz.

Hogy, hogy nem, szeptember végén már meg is jelent előzetes társadalmi egyeztetésre a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében című TÁMOP5.5.815/1 számú pályázat tervezete. A megpályázható keretösszeg az ügyben előzetesen többször is hangoztatott 500 millió forint lett, és lényegében a már F. Márta által előkészített tíz szövetkezetre írták ki.

A lehallgatott beszélgetések szerint a B. Szilvia által megírt pályázat már benn volt a minisztériumban, de a hivatalos formát is be kellett tartani. Vagyis postán is fel kellett adni ajánlott levélben „Balog úrnak” címezve – amint a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült, okozott is némi fejtörést a gyanúsítottaknak a miniszter nevének helyes írásmódja. Amikor aztán a levél elment, SMS-ben is jelezni kellett a belső embernek. (Az e beszélgetésekről szóló lehallgatási jegyzőkönyveket szintén fakszimile közöljük.)

A legfeljebb tíz jogosultra kiírt 500 millió forintos keretösszeg elköltésének célja a kiírás szerint az volt, hogy előmozdítsa az alulról építkező szövetkezetek összefogását, mert hálózatba tömörülve fenntarthatóbb és biztonságosabb működést biztosít nekik.

A szakma és a civil szféra elképedt a pályázaton, elsősorban az idő rövidsége miatt. A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége egyenesen felháborítónak tartotta a modellprogram kiírását. Állásfoglalásuk szerint „elfogadhatatlan, hogy a 2006–2013-as támogatási időszak lezárását megelőző negyedik hónapban kerül egyáltalán társadalmi vitára ez a program. Miután az Európai Unió kohéziós alapjainak szabályai előírják, hogy 2015. december 31-ig lehet felhasználni a támogatási forrásokat, ezért irreális elvárás a pályázatban megfogalmazott célok teljesülése. (…) Nem lehet két hónap alatt szervezetfejlesztést, üzleti tervek megalapozásául szolgáló közös stratégiai terveket a helyi igényekhez igazítottan elkészíteni, működési és munkaszervezési modelleket elterjeszteni. Ebből következően ezekre a célokra 500 millió forintot így elkölteni felesleges – sőt káros –, abból a szociális szövetkezetek hálózatosodása nem fog létrejönni, legfeljebb 8-10 pályázó jár jól, hiszen a két hónapi szervező- és adminisztratív munkájáért 35–80 millió forint összeget fog kapni. A pályázati kiírás részletes véleményezésétől eltekintünk, pedig abban is van néhány abszurd elem (pl. az, hogy a projektmenedzseri vagy szakmai vezetői vagy pénzügyi pozíciót nem töltheti be a szövetkezet vezetője vagy helyettese, valamint a szövetkezet gazdasági igazgatója vagy főigazgatója és ezek helyettesei). Nagyon szomorú és felháborító, hogy felelősségre vonás és következmény nélkül lehet az államigazgatásban közpénzekkel így bánni és ilyen szakmaiatlan döntéseket hozni.”

A pályázatot a Kormány.hu-n a minisztérium társadalmi vitára bocsátotta, itt regisztráció után bárki megtehette észrevételeit. A legérdekesebb hozzászólást idézzük:
„Na ez egy érdekes pályázat már. Úgy látszik, elfelejtkeztek erről a csekélyke 500 000 000 pízről, de most valamelyik buzgó minisztériumi alkalmazott rábukkant, és majdnem a szívroham jött rá: »Húb…meg, Annyitisér Lézer Jankó leordítja a fejemet, hogy ezt a félmilliárdot nem szórtuk szét!« Hát most szétszórják. Pofátlan módon az utolsó utáni utáni utáni pillanatban, mikor a TÁMOP zárása itt van a kertek alatt, szétszórják a nagy semmire (vagyis a haverikutyáknak nem semmi bevételt fog ez jelenteni), úgyis mindenki a menekültekre figyel, a nagy porfellegben meg ezeket a disznóságokat csendben el tudják végezni.

Mi az az 500 milla, nem igaz? (…) Na de nehogy amiatt töröljék a hozzászólást, hogy nincs érdemi vélemény, hát tessék. Első vélemény: átolvasva a pályázatot, a sok szövegelés és vetítés mellett a lényeg a következő: A »pályázatot«, gondolom, kiírják olyan október elején-közepén. Azért az egy hónapos beadási határidőtől nem mernek eltérni, tehát beadási határidő mondjuk november közepe. A formális elbírálásra (tényleg, miért nem írják már bele most a kiírásba a leendő nyerteseket?) mondjuk van két hét. Persze erre a nemes feladatra ebben a konstrukcióban fél óra is elég, mert az ajtó előtt állnak a haveri szoc. szövetkezetek (…) Továbbmenve. Eredményhirdetés kábé november vége. Könyörgöm, ismerik maguk a naptárt? Az útmutatóban ugyanis alábbi időpontok szerepelnek: Projekt fizikai befejezésének határideje: 2015. december 15. Projekt megvalósításának, a számlák pénzügyi teljesítésének határideje: 2015. december 31. Záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje: 2016. január 15. Mégis, hogy képzelik ezt? Szerződéskötésre sincs idő december 15-ig!!! (Persze, lehet, már azok is ott lapulnak aláírva az íróasztalfiókban (vö. »Bocsánat, Virág elvtárs, de ez az ítélet.«). Na jó, megvan mondjuk a szerződéskötés december első hetében. Utána van kemény egy hét az 500 000 000 forint eltapsolására. Huh, nem irigylem a fiúkat, kemény buli lesz. Második vélemény: Na, a buli jó, hogy előjött. Ugyanis az egész nem szól másról, csak erről. Tíz szerencsés nyertessel számolnak. Ezek akkor kapnak kb. 50 000 000 / szervezet. Ennek fejében mi a teljesítendő elvárás? (Monitoringmutató): Szakmai előadások, workshopok, tréningek száma: nyolc darab. Szakmai előadásokon, workshopokon, tréningeken részt vett célcsoport tagok száma: 300 fő. Semmi más. Tehát az alatt a kábé egy hét alatt egy szervezetnek kell nyolc db összeröffenést tartani, 300 fővel. Ezért kapnak 50 millió forintot. EGY 166 666 Ft/fős (maga a szám is egy ómen) semmire se jó észosztásért, nagy zabálásért. Gratulálok. Másfél éve TÁMOP-ban képtelenek voltak olyan pályázatot kiírni, amelyik tényleg hasznos, és elősegíti Magyarország talpra állását. Nem tudom, hogy tudnak maguk reggel a tükörbe nézni, de, gondolom, már régen megrepedt az is.”

A teljes körű tiltakozás ellenére 2015 októberében a pályázatot változatlan formában kiírták, a gyanúsítottak annak rendje-módja szerint beadták őket. Ám a NAV közbeszólt. A nyomozást végző adóhatóság azzal érvelve, hogy nem akar kárt okozni a költségvetésnek, kérte Balog Zoltánt a pályázatok elutasítására. Így kútba esett annak felderítése, vajon milyen érdekeltségekben álló cégek számlázhattak volna be a szövetkezeteknek, hogy a fejenkénti 50 millió forint kilencven százalékát, azaz tízszer 45 millió forintot teljesítés nélkül elszipkázzanak az uniós pénzből. A nyomozati iratok szerint ráadásul Mengyi Roland végül azt is kijelentette, hogy a szervezeteknél maradó tíz százalékot, vagyis az ötmillió forintot is háromfelé kell osztani: egyharmad az övé, egyharmad B. Szilvia pályázatíróé és egyharmad a szövetkezeteket gründoló három főszereplőé. Tehát Mengyi a tízmillió forintos alkotmányos költségen kívül még tízszer 1 660 000-re, azaz összesen 16,6 millió forintra tartott igényt a pályázati pénzből.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát, hogy milyen előzetes felmérés, illetve társadalmi igény előzte meg a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében című TÁMOP5.5.815/1 számú pályázat létrejöttét. A szakmai érdekképviseletek ellenzése ellenére miért írták ki mégis a pályázatot? Ki hozta ezt a döntést, illetve ki a pályázat minisztériumi aláírója? A minisztérium kérdéseinkre lapzártánkig nem felelt.

Az ügyről az Emmi mindössze annyit közölt: „A szövetkezetek hálózatosodását támogató TÁMOP pályázati felhívásra érkezett, a sajtóban vitatott pályázatokat az Emmi elutasította. Mivel nem született támogatási döntés, szerződéskötésre sem került sor velük, így szabálytalan közpénzfelhasználás sem történhetett. A NAV vizsgálatáról szóló tájékoztatása az Emmi elutasítását követően érkezett. Ahogy azt korábban elmondtuk, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 2014–2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt kezdeményezte Dr. Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár felmentését. A további kérdések nem az Emmi hatásköréhez tartoznak.”

A Hír TV-ben megszólalt az ügyben Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Azt mondta: a Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az érintett cégek milyen formában indulhattak a 2007–2013-as és a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban. Csepreghy hozzátette: „Egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy uniós fejlesztési forrásokat a saját választási körzetébe vigyen. Ami azt jelenti, hogy a választókörzetében épüljenek az utak, jöjjenek létre új munkahelyek. Ha ehhez pályázatírókkal kell találkozni, mert az elmúlt rendszerben ők megkerülhetetlen szereplők voltak, ez rendben van. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban nem lehet tartalma magánérdek, csak közérdekű ügyekben egyeztethetnek.”

Holbok Sándor – a jobb összekötő

A 2005-ben alakult Public Sector Consulting Kft. többségi tulajdonosa Holbok Sándor, aki a cégalapítás előtt Szájer József kabinetfőnöke és tanácsadója volt. 2007-ben Szájerrel együtt alapítója volt „a polgári szabadságjogok durva megsértésének egyéves évfordulójára” (értsd: az őszödi beszéd kapcsán) alakult Szabadság Körnek, amelynek tagja volt még mások mellett Balog Zoltán, Gulyás Gergely és Hankiss Ágnes. Holbok az első Orbán-kormány idején a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt., valamint a Mahart Magyar Hajózási Zrt. igazgatóságának tagja volt, majd 2002-ben a Fidesz fővárosi közgyűlési jelöltje.

2006-tól a Fidesz Habony Árpád irányítása alatt álló központi kampánycsapatának oszlopos tagja. Beke Sándor pszichológussal, tréningszakemberrel együtt több vidéki nagyvárosban is részt vesznek a kampányban. 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésével Holbok Hende Csaba révén bekerül a Honvédelmi Minisztériumba tanácsadónak, mindemellett a tárca két cégének – HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., HM Térképészeti Közhasznú Kft. – a felügyelőbizottsági elnöke, emellett a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. igazgatósági tagja. Mindezek mellett Szijjártó Péter barátjának, annak a Kuna Tibornak az üzlettársa, akinek cége, a Young and Partners Kft., valamint a Trinity International Communications szervezi a kormányzati kommunikáció jelentős részét. Ősfideszes forrásunk úgy jellemezte: „Holbok jó srác, amióta az eszemet tudom, ő az egyik kapcsolattartó a párt vezetése és az üzleti világ között.”

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az ATV-ben arról beszélt: a Public Sector Consulting Kft.-nél nyolc alkalmazott dolgozik. A céget – két másik társaság mellett – meghívta a cecei önkormányzat, hogy tegyen ajánlatot az Éljünk egészségesen! szűrőprogram lebonyolítására, amelyre a község pályázati úton 16 milliót nyert. A kft. ajánlatában jelezte, a szemészeti vizsgálatot, koleszterin- és más egészségügyi szűrést 16 120 000-ért vállalja el, és meg is kapta a feladatot. Több száz kilométer távolságban a lajoskomáromi polgármester ugyanazt a három céget hívta meg ugyanerre a feladatra. Ott is a Public Sector Consulting Kft. nyert, és ugyanannyi pénzt kapott a munkáért. Egyik cégnek sincs köze az egészségügyhöz. Egyébként ez a gazdasági társaság nyert már pénzt vízgazdálkodási program készítésére, humánkutatásokra is. Hadházy szerint a szisztéma szerint a minisztérium kiír egy olyan pályázatot, amire általában nincs szükség. Ezt megbeszélik előre az adott tanácsadó céggel, az házalni kezd a lehetőséggel, és a leendő ügyfelekkel közli, minden munkát elvégez, de kéri érte a pénzt. Hadházy információi szerint államtitkári szinten szóltak a munkatársaknak, hogy ne ellenőrizzék ezeket a projekteket, hanem fizessék ki az igényelt támogatásokat.