Megtalálták a világ legrégibb borának a nyomait

2017. november 14. 08:36 - szerző: MTI

Két grúz ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai kutatók olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak – számolt be róla a BBC. Az edények némelyikén szőlőfürt és táncoló férfiak képeit is felfedezték – írja az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS.

Korábban a borkészítés legrégibb bizonyítékának azokat a maradványokat tartották, amelyeket hétezer éves iráni cseréptöredékekben azonosítottak. „Úgy véljük, a miénk a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a vadon termő eurázsiai szőlőt borkészítésre háziasították. A bor az általunk ismert nyugati civilizáció egyik központi eleme: orvosságként, a társas együttlét katalizátoraként és értékes vagyontárgyként került a vallási rítusok, a gyógyszerkészítés, a főzés, a gazdaság és a társadalom életének fókuszába az ősi Közel-Keleten” – magyarázta Stephen Batiuk, a Torontói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az agyagedényeket két újkőkori faluban találták meg Tbiliszitől mintegy 50 kilométerre délre. A borkészítés kémiai lenyomatát nyolc agyagedényben fedezték fel, a legidősebb nagyjából a Kr. e. 5980-as évekből származik. A kvevrinek nevezett nagy korsókat, amelyek az ősi agyagedényekhez hasonlítanak, az országban ma is használják borkészítésre – mondta David Lordkipanidze, a grúz nemzeti múzeum igazgatója, aki a kutatásban segített. Batiuk szerint valószínű, hogy a bort az újkőkori ember a mai „kvevrimódszerhez” hasonlóan készíthette: a szőlőt összepréselték, a gyümölcshúst, a szárat és a magokat együtt erjesztették.

A világ legkorábbi ismert, nem szőlőből erjesztett borának, egy rizsből, mézből és gyümölcsökből készült alkoholos ital nyomait Kínában találták. A lelet nagyjából Kr. e. 7000-ből származik.