Meghalt Stephen Hawking

2018. március 14. 10:46 - szerző: Ágoston Zoltán

A világhírű brit elméleti fizikus 76 éves volt.

„Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk távozott az élők sorából” – jelentette be szerda hajnalban Stephen Hawking családja, miután 76 éves korában elhunyt a világhírű brit elméleti fizikus. Gyermekei, Lucy, Robert és Tim közleményét a Press Association brit hírügynökség repítette világgá.  „Nagyszerű kutató és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog ... Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk. Örökké hiányozni fog nekünk” – hangzik  a közlemény.

Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban. Huszonkét évesen vette el első feleségét, gyermekei anyját, Jane-t, akivel 26 évig voltak házasok. 1995-ben nősült másodjára, egyik ápolónőjét, Elaine Masont vette el, akivel tizenegy évig voltak együtt.

Amikor 1966-ban megírta a doktori disszertációját, az orvosi diagnózis szerint már halottnak kellett volna lennie az amiotrófiás laterálszklerózis (a mozgató idegpályák sorvadása) miatt. Ezt 1963-ban állapították meg nála, azzal, hogy maximum két-három év lehet hátra az életéből.  1974-ben lett a Royal Society tagja, 1978-ban az elméleti fizikában elért eredményeiért Albert Einstein-díjat, 1988-ban fizikai Wolf-díjat kapott. 2009-ben neki ítélték az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az elnöki szabadságérmet. 1977-től egyetemi professzor volt Cambridge-ben, 1979 óta a matematika Lucas-professzora. Ezt a posztot töltötte be valaha Isaac Newton is. Zsenijét csak az övével és Albert Einsteinével tartják összemérhetőnek.

A kozmológia és a kvantumgravitáció terén alkotott maradandót, az ő érdeme, hogy többet tudunk a fekete lyukak természetéről, 1974-ben ő fedezte fel ugyanis, hogy hőt bocsátanak ki magukból. Ennek, a róla elnevezett Hawking-sugárzásnak, az a lényege, hogy a kvantummechanika határozatlansági relációja, (a Heisenberg-elv) értelmében a fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki magukból, így tömegük és energiájuk csökken. A fekete lyukakról sokáig úgy gondolta, hogy miután elnyelik, meg is semmisítik az információkat, de ez az elmélete megdőlt. „Ez volt a legorbitálisabb tévedésem, legalábbis a tudományban” – korrigálta magát, amikor 2004-ben aztán maga mutatta be, hogyan kerül vissza az univerzumba az információ.

2007-ben Hawking volt az első kvadriplégiás, aki megtapasztalta a súlytalanságot egy olyan repülőn, amit kifejezetten a zéró gravitáció szimulálására fejlesztettek. -

„Az emberiségnek nincs jövője, ha nem megy ki az űrbe”

 mondta akkor.

„Úgy tekintek az agyra, mint egy számítógépre, amely leáll, ha valamelyik eleme meghibásodik. Nincs mennyország vagy túlvilág a tönkrement számítógépeknek; ez csupán tündérmese, amivel a sötéttől félő emberek nyugtatják magukat”

– mondta egyszer. Világhírű művében, Az idő rövid története című, tízmillió példányban eladott bestsellerében még csak eltűnődött, hogy létezik-e egy olyan mindenség-elmélet, amely képes magyarázatot adni a világ teremtésére, 2010-ben, A nagy terv című kötetében már részletesen kifejti mindenre megoldást nyújtó „M-elméletét”, amelyben kizárta az isteni beavatkozás szükségességét.

Tavaly októberben egy időre összeomlott a Cambridge-i Egyetem honlapja, miután elérhetővé tették rajta A táguló univerzumok tulajdonságai címet viselő doktori disszertációját.