Huszonöt éven belül kihalhat az Atlanti-óceán egyik legritkább bálnafaja
Minden valószínűség szerint egy borjú sem született a világ egyik legritkább bálnafajának, az északi simabálnának az ezévi ellési időszakában. A massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói egy nőstényt sem láttak az Egyesült Államok keleti partjainál, amelyik mellett újszülött úszott volna, ami azzal együtt, hogy tavaly rekordszámú példány pusztult el, 2040-re a faj kihalásához vezethet – hívta fel a figyelmet Mark Baumgartner, az intézet egyk tengerbiológusa.
Északi simabálnából mindössze 400-430 példány él a világon, vagyis az Atlanti-óceán északi vidékén. (A csendes-óceáni északi simabálna egy másik faj, mindössze 300-330 példánnyal.) Az egyik fő halálok köztük az, hogy belegabalyodnak a rákhalászok által kifeszített, rendkívül masszív hálókba, amelyből nagyon kiszabadulniuk, de ha sikerül, és nem fulladnak meg, akkor is olyan sérüléseket szenvednek, amelyek miatt később nem tudnak normálisan úszni. Ezt a táplálkozásuk sínyli meg, a megfelelő zsírréteg elvesztése pedig a nőstények esetében terméketlenséghez vezet.
Az északi simabálnák Új-Anglia és Florida között vándorolnak az Egyesült Államok keleti partvidéke mentén, nőstényeik pedig november és február között, jellemzően Florida és Georgia magasságában ellenek.Mark Baumgartner szerint ahhoz, hogy a faj fennmaradhasson, amerikai kormányzati beavatkozásra lenne szükség, és be kellene tiltani azokat a hálókat, amelyekkel jelenleg a rákhalászok dolgoznak. Azoknak a bálnáknak a 82 százaléka, amelyek nem természetes úton múlnak ki, ezekbe a hálókba akadva pusztul el.
