Gyógyszerkatasztrófa előtt – Versenyben a multirezisztens baktériumokkal

2017. november 7. 07:25 - szerző: Barát József

Vesztésre állnak a kutatók abban a versenyben, amelyet az antibiotikumok kifejlesztésével vívnak a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek ellen. Ráadásul a kórokozók adaptációja gyorsul. Manapság évente hétszázezren halnak meg olyan fertőzések miatt, amelyeket korábban egyszerű antibiotikumokkal is gyógyítani lehetett.

Riasztó tényeket ismertettek a szakértők az Amerikai Mikrobiológiai Társaság októberi ülésén: világszerte terjed a szakirodalomban mcr-T néven ismert gén, amelynek megjelenését 18 hónapja jelentették először. Kínai orvosok szerint egy-egy régióban a kórházi páciensek 25 százaléka már hordozza ezt a mutációt, amely hatástalanná teszi a Colistint, a gyógyszert, amelyet számos szakember az utolsó mentsvárnak tekintett. Korábban az orvosok nem szívesen írták fel ezt az antibiotikumot, mert pácienseik egy részénél mellékhatásokat okozott. De kiderült, hogy a Colistin hatásos a multirezisztens baktériumokkal szemben, amelyek már nem reagálnak az ismert gyógyszerek túlnyomó többségére. Azaz: csak hatásos volt. Azok esetében, akik már hordozzák t, a Colistin sem segít.

Úgy tűnik, ha nem vagyunk képesek megállítani a trendeket, könnyen az 1928 előtti világban találhatjuk magunkat, amikor Alexander Fleming felfedezte a penicillint. És könnyen lehet, hogy megint nem lesznek hatásos fegyvereink a fertőzések ellen, nem tudjuk elnyomni az immunreakciót szervátültetés idején, nem működik a kemoterápia. Sőt olyan hétköznapi műtéteknek is könnyen halálos kimenetelük lehet, mint egy vakbélműtét, császármetszés, sőt egy foghúzás is.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a negyvenes évek elején kifejlesztett penicillinnek ellenálló kórokozó törzsek az ötvenes években jelentek meg, addig az 1948-ban felfedezett tetraciklin már csak négy éven át volt hatásos. Az 1952-ben forgalomba került eritromicin ellen már 1955-ben győztek a kórokozók. A laboratóriumi szintézis útján a hatvanas években létrehozott, szupergyógyszerként hirdetett meticillinnek ellenálló törzsek egy éven belül megjelentek, és azóta nagyjából hasonló ciklust mutat a verseny.

Szakértők már évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy az orvosok és betegek könnyelműségének tragikus következményei lehetnek. Számos doktor a páciensek nyomására könnyű kézzel ír fel antibiotikumot olyankor is, amikor ennek nincs értelme. Engednek például a kétségbeesett szülők nyomásának, ha a gyereknek vírusos betegsége van, így hatástalan a gyógyszereknek ez a fajtája. Vannak betegek, akik, amikor jobban érzik magukat, elajándékozzák a maradékot olyan ismerőseiknek, akiknek nincsen biztosításuk. E gyakorlat a melegágya a gyógyszerrezisztencia kialakulásának. Növeli a bajt, hogy számos országban vény nélkül is árulnak antibiotikumokat.

A konferencián a gyógyszereknek ellenálló kórokozók kialakulásához vezető más okokra is figyelmeztettek. A harmadik világ számos gyógyszergyárában nem megfelelő a vegyi melléktermékek kezelése. Riasztó példaként idézték fel annak az indiai nagyvárosi üzemnek az esetét, amelynek környékén magasabb a szennyvizek antibiotikum-tartalma, mint az a gyógyszerrel kezelt páciensek vérében szokásos. Az ilyen vidéken tenyésztett állatok szervezetében könnyen kialakulnak az ellenálló törzsek. És általában is igaz: manapság a felelőtlen nagyipari állattenyésztést tekintik a mutáns kórokozók egyik legfőbb terjesztőjének.

A húsukért nevelt állatokat az ötvenes évektől kezdve azért kezdték antibiotikumokkal tömni, mert kiderült, izomtömegük így gyorsabban fejlődik. Rájöttek arra is, hogy ennek a tenyésztők számára van még egy előnye. Óriási tömegben össze lehet zsúfolni az állatokat, mert az antibiotikumok – amíg hatásosak – megakadályozzák azoknak a fertőzéseknek a terjedését, amelyek egyébként elpusztítanák a megfelelő tér nélkül nevelt állatokat. Így lettek a korábban izgága, baromfiudvarban kapirgáló tyúkokból bambán üldögélő, fejnehéz proteincsomagok, amelyeknek alakja nagyjából úgy viszonyul az eredeti állatokéhoz, mint a képregényfigurák testépítőinek karikatúraszerű ábrázolása az emberi testhez.

Az Egyesült Államok Georgia államában évente 1,4 milliárd broilercsirkét vágnak évente (így nevezik az intenzív technológiával nevelt, 7-8 hetes korban levágott, 2-2,5 kilóra hizlalt állatokat). Ez nagyjából annyi, mint Kínában vagy Brazíliában. Az USA évi termelése kilencmilliárd levágott baromfi, Ázsia termelése is hamarosan eléri ezt a számot. Ezek a madarak minden egyes nap kapnak antibiotikumot, és ezek azok, amelyek a húsok okozta fertőzések többségét előidézik, és miattuk terjednek a leggyorsabban a rezisztens kórokozók. Az ötvenes években kifejlesztett Colistint például mellékhatásai miatt ritkán írták fel orvosok, így ezt a gyógyszert átvették az állattenyésztők. Most azonban, amikor a humángyógyászat visszakövetelné, a nagy csirkefarmokon kialakult mutáns bacillusok terjedése hatástalanná teszi a gyógyszert.

Manapság évente hétszázezren halnak meg világszerte multirezisztens kórokozók okozta fertőzések miatt: Európában 25 ezren, Indiában csak a csecsemők között évi 63 ezer az áldozat. 2050-re az áldozatok száma meghaladhatja a tízmilliót. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók többsége Ázsiából indul útra, de hamar terjednek. Nyugtalanító eredményre vezetett egy Svédországban elvégzett kutatás is. Fiatal, hátizsákos turistákat vizsgáltak meg utazás előtt és utazás után. Indulás előtt egyikük szervezetében sem voltak multirezisztens gének. Amikor hazatértek, minden negyedik fiatal már hordozta ezeket.

A kutatók szerint felelős viselkedéssel, plusz új gyógyszerekkel még megelőzhető a katasztrófa. Igaz, ehhez a gyógyszergyáraknak az eddiginél nagyobb erőfeszítésekre, értsd: irdatlan pénzre van szükségük. Ennek előteremtésére egy októberben, Berlinben rendezett nemzetközi találkozó résztvevői is láttak esélyt. A konferencián ismertették: az Európai Bizottság és Gyógyszeripari Szövetségek Európai Föderációja a történelem legnagyobb PPP-összefogásának keretében 750 millió eurót mozgósítva kutatást kezdeményezett, hogy legyőzzék a multirezisztens kórokozókat.

De ez kevés. Szükség lenne arra is, hogy az orvosok a jövőben csak olyan betegeknek adjanak antibiotikumot, akiknek erre valóban szükségük van, azaz kössék az orvosságok felírását tesztek elvégzéséhez. Ami persze az amúgy is túlterhelt egészségügyet újabb feladatokkal látná el. Még nehezebben megoldható, hogy a nagyipari állattartókat szorítsák felelősebb viselkedésre, sőt az állattartást vezessék vissza a farmokra, minél közelebb a korábbi, természetes viszonyokhoz.

„A feladat megoldása elvben egyszerű” − így nyilatkozott az Egyesült Államokban megrendezett konferencián Lord Jim O’Neill, akinek az antibiotikumoknak ellenálló kórokozókról szóló átfogó tanulmánya tavaly jelent meg Nagy-Britanniában. Mindössze az eddiginél sokkal fegyelmezettebb emberi magatartásra lenne szükség. Csak azt nem tudja senki: ezt hogyan érhetnénk el.