Fogadásból írta meg első detektívregényét Agatha Christie

127 éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie angol írónő, a krimi műfajának koronázatlan királynője. A Guinness Rekordok Könyve szerint Agatha Christie minden idők legnagyobb bestsellerírója, műveit állítólag százhárom nyelvre fordították le, és kétmilliárdnál több példányban keltek el, a rangsorban csak a Biblia és Shakespeare művei előzik meg.

2017. szeptember 20., 12:29

Agatha Mary Clarissa Miller a délnyugat-angliai Torquay-ben látta meg a napvilágot egy jómódú, középosztálybeli családban. Anyja és amerikai apja otthon tanították, de nem akarták, hogy nyolcéves kora előtt megtanuljon olvasni. Az éles eszű lány unalmában egyedül is boldogult a betűkkel, ötévesen már folyékonyan olvasott. Apját tizenegy évesen vesztette el, ezután a család nehéz anyagi helyzetbe került. Agatha mégis tovább tanult énekelni és zongorázni, mert komolyan fontolgatta, hogy zenei pályára lép, de a fellépések előtt annyira izgult, hogy végül letett álmáról.

Tizennyolc évesen saját szórakozására kezdett novellákat írogatni. 1912-ben ismerkedett meg Archibald Christie repülőtiszttel, akivel azonnal egymásba szerettek, s kapcsolatukat 1914 karácsonyán házassági esküvel pecsételték meg. Házasságuk valójában csak 1918-ban kezdődhetett el, mert egybekelésük idején már folyt az első világháború, s férjét a franciaországi frontra vezényelték, Agatha pedig ápolónőnek jelentkezett. Egyetlen lányuk, Rosalind, 1919-ben született.

A háborús években, hogy munkája egyhangúságát enyhítse, újra belevetette magát az írásba. Nővérével fogadást kötött, hogy tud detektívtörténeteket írni, így született első krimije, A titokzatos stylesi eset. A cselekmény egy mérgezés körül bonyolódik, szereplőit a torquay-i villamoson utazó emberekről formázta meg. A mérgek „tudományába” a hadikórházban, gyógyszerészasszisztensként nyert bepillantást, így sikerült elkészítésüket olyan jól leírnia, hogy egy gyógyszerészeti újság kitüntette. A kiadóknak kevésbé tetszett műve, a kéziratot hatszor utasították vissza, végül 1920-ban jelent meg.

 

Már első könyvében szerepelt a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot, nem titkoltan Sherlock Holmes szellemi gyermeke. Az írónő úgy gondolta, hogy egy belga menekült, aki egykor kiváló rendőr volt hazájában, tökéletes megtestesítője lehet az elegáns, kicsit különc nyomozónak. Ezután thrillerekkel, rejtélyes gyilkossági történetekkel kísérletezett, gyors egymásutánban született meg a Tommy és Tuppence Beresford nyomozóházaspár, majd Miss Marple alakja.

Magánélete fölött azonban sötét felhők gyülekeztek. Anyja meghalt, házassága kiüresedett, és golfrajongó férje beleszeretett egyik sporttársába. A kétségbeesett asszony 1926 decemberében gyermekét hátrahagyva eltűnt hazulról, s hiába kereste egy egész ország, csak tizenegy nappal később ismerték fel egy harrogate-i szállodában, ahová álnéven jelentkezett be. A helyszínre siető férjét nem ismerte fel, sőt saját magáról sem tudta, kicsoda. A rejtély a mai napig megoldatlan, maga az írónő soha nem beszélt erről senkivel. Magánéletének titkait egyébként is féltékenyen őrizte, interjút csak ritkán adott, és szinte soha nem dedikált. 1928-ban elvált, két év múlva Mezopotámiába utazott, hogy feledje bánatát. Itt ismerkedett meg a nála tizennégy évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, akivel év végére már össze is házasodtak, és 46 évet éltek együtt tökéletes boldogságban.

Az akkor már világhírű írónő a második világháború idején ismét egy kórházban dolgozott, az ötvenes évektől gyakran vett részt férje ásatásain Irakban és Szíriában. Mallowant tudományos teljesítménye elismeréseként 1968-ban lovaggá ütötték, felesége 1971-ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését. Az idős hölgy ugyanabban az évben lábtörést szenvedett, egészségi állapota megromlott. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient expresszen című film bemutatóján, amelyen részt vett II. Erzsébet királynő is (állítólag ez volt az egyetlen filmadaptáció, amellyel maga az írónő is elégedett volt). Az irodalom talán legnagyobb „tömeggyilkosa” 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában.

Alakjai közül a leghíresebb a már említett Hercule Poirot és Christie személyes kedvence, a saját magáról mintázott éles eszű, vidéki vénkisasszony, Miss Marple. A kötögetés közben társalgó Miss Marple a rejtélyeket úgy oldja meg, hogy párhuzamot von a kis falujában élő emberek viselkedésével, természetével. Poirot 33 regényben és többtucatnyi novellában dolgoztatja agysejtjeit, Miss Marple az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben jelent meg, és még tizenegy alkalommal bogozta ki a rejtélyeket. Számos művét vitték filmre, különösen jól sikerült a már említett Gyilkosság az Orient expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson.

Agatha Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, publikált Mary Westmacott néven hat romantikus regényt és négy egyéb művet is, köztük önéletrajzát és egy beszámolót férje régészeti expedícióiról. Az egérfogó című, 1952-ben bemutatott színdarabja a világon a leghosszabb ideje műsoron tartott színpadi mű, még ma is fut Londonban. A Guinness Rekordok Könyve szerint Agatha Christie minden idők legnagyobb bestsellerírója, műveit állítólag százhárom nyelvre fordították le, és kétmilliárdnál több példányban keltek el, a rangsorban csak a Biblia és Shakespeare művei előzik meg. Az írónő születésének 125. évfordulóján rendezett felmérés szerint az olvasók között a legnépszerűbb Christie-regény a Tíz kicsi néger, ezt a Gyilkosság az Orient expresszen és Az Ackroyd-gyilkosság követi.

(Forrás: Múltkor.hu)