Vélemény

Szabó Brigitta: Kasszás Viktor

Kasszás Erzsi, az internet sztárja, a hárombetűs magyar üzletlánc pénztárosa, valótlanul jókedvűen énekli a cég reklámjában, hogy: „Rendet tartok, tiszta bolt, az áru friss, itt vagyok, nyugodtan kérdezhetsz is! És mosolyogsz már, mindenki vidám, ez az én filozófiám!” Az emberek meg sírva röhögnek. Vagyis aki szokott a CBA-ban vásárolni, az sír, aki meg nem szokott, az röhög, mert azt hiszi, hogy ez vicc. Pedig nem az, a cég komolyan gondolja.

Mint ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is komolyan gondolja, hogy a magyar gazdaság helyzete „biztató”, az uniós pénzek nélkül is fejlődőképes, akár ötszázalékos GDP-növekedést is elérhet, s Matolcsy György jegybankelnök sem viccel, amikor – jelentsen is bármit – azt mondja, hogy „felzárkózási fordulat” történt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján hangzottak el az előbbiek, ahol a miniszterelnök és az MNB elnöke „versenyképességi fordulatot” is beígért.

Orbán szerint utóbbihoz szükséges az „etnikai homogenitás” és a magas szintű közbiztonság, ami felértékeli Magyarországot mint helyet. El kell érni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell művelni a földeket, biztosítani kell, hogy „a nagy korszerű európai iparvállalatok egy helyben mindent megtaláljanak, a beszállítót, a munkaerőt, a jó infrastruktúrát, a kiszámítható, alacsony adókat, valamint a dolgozni akaró embereket”. De mindenekelőtt „meg kell védeni az országot, illetve ezt a fölívelő gazdasági pályát azoktól a veszélyektől, amelyek egyébként fenyegetik”. A miniszterelnök ugyanis – ahogyan ő mondta – nem naiv, résen van, s nem hiszi, hogy itthon és külföldön „mindenki csak ül a fenekén, és tapsol a mi fantasztikus sikereinknek”.

Kár, hogy a miniszterelnök Matolcsy Györgytől tájékozódik, amikor az a kérdés, hogyan lehet Magyarországot versenyképessé tenni, vagy egyáltalán hol tartunk most. Olyannyira bízik benne, hogy megkérte a jegybankot (vagyis az elnökét), állítson össze egy kötetet kifejezetten a témában. Ez különben annyira jól sikerült, hogy Orbán Viktor szerint a „következő éveknek a gazdaságpolitikai vezérfonala” lesz.

Pedig ha mást is olvasna, azonnal kiderülne a számára, hogy semmiféle felzárkózási fordulat nem volt, Magyarország 15 év alatt tavalyra a 29. helyről a 69. helyre esett vissza a világ versenyképességi rangsorában. Soha nem állt még ennyire hátul. A Világgazdasági Fórum több mint száz szempontot néz, amikor arra kíváncsi, mi befolyásolja, és hogyan, egy gazdaság működését. A gazdasági növekedés, a közbiztonság vagy a munkanélküliség csak egy-egy szempont a sok közül. Ami hosszú távon meghatározza egy gazdaság versenyképességét, vagyis a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció ereje, a kutatásra fordított pénzek, az egészségügy, az intézményi háttér, abban Magyarország egyike a legrosszabb mutatókat produkáló uniós országoknak.

Azt is mondja a Világgazdasági Fórum, hogy a gazdaságpolitika részrehajló, bizonyos cégeknek kifejezetten kedvező, a többi számára pedig kihívás, lavírozás a változó jogszabályok labirintusában. A Transparency International januárban kiadott jelentése szerint pedig Magyarország egy év alatt hét helyet csúszott vissza a világ legátfogóbb korrupciós ranglistájában, s a visszaélések elleni küzdelemben az elmúlt hat év legrosszabb teljesítményét produkálta az Európai Unión belül és a kelet-közép-európai országok között.

A korrupció az elmaradott afrikai országokéhoz hasonló mértékű, a jelenlegi politikai és gazdasági elit egy része meg sem próbálja már eltitkolni a lopást, hiszen az ügyészség részlehajlása miatt úgysem kell félniük a büntetéstől. Ahogyan egy neves közgazdász mondta, ha Polt Péter rendesen végezné a dolgát, a börtönök tele lennének gazdasági bűnözőkkel.

A külföldi befektetők mindezek miatt egyre inkább elkerülik Magyarországot. Nekik ad igazat az EU legfrissebb, a közösség 263 régióját vizsgáló versenyképességi jelentése is. A háromévente publikált versenyképességi index, vagyis hogy mennyire képes egy régió vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozásoknak, az ott élőknek és az ott dolgozóknak, lesújtó képet mutat Magyarországról. A legfejlettebb régió, Közép-Magyarország a 149. helyen áll, a többi hat a 205–232. helyeket tudta megcsípni, s mindenki rontott, vagyis az összes magyar régió versenyképessége rosszabb, mint három éve volt.

Persze, tudjuk, a kormány szerint Brüsszel utálja Magyarországot, ezért amikor csak teheti, rossz fényben tünteti fel. Na de mi van a Központi Statisztikai Hivatallal?

A KSH legfrissebb beruházási adatai annyira borzasz­­tóak, mint a rendszerváltozás óta sosem. Vagyis 2016 utolsó negyedében a beruházások, az uniós támogatásokat nem beleszámolva, 24 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az államiak 71 százalékkal. Az év egészében 20 százalékkal volt kevesebb a beruházás, mint egy évvel korábban. Utoljára 1954-ben zuhantak akkorát a beruházások egy év alatt, mint 2016-ban. Ebből három dolog is látszik. Az egyik, hogy a közösségi támogatások nélkül halott a magyar gazdaság. A másik, hogy az állam a lakosság számára alapvetően fontos befektetéseket sem hajtja végre. A harmadik pedig, hogy ha most nincsenek fejlesztések, azok tovább rontják Magyarország jelenleg is szánalmas versenyképességét.

Orbán Viktor miniszterelnök valahol mélyen talán érzi, hogy a kamarában elmondott diadaljelentéssel ő és jegybankelnöke túllőttek a célon. Ezért is mondta gyorsan a beszéde elején, hogy „először is örülök annak, hogy egy olyan közegben vagyunk, ahol nem az az ostoba vita zajlik, hogy most akkor a magyar gazdaság fejlődött vagy nem”.

Mondjuk így könnyű.

Én viszont erre azt tudom mondani, amit Kasszás Erzsinek üzent egy vásárló: Erzsi, ne táncolj meg énekelj, inkább ülj a helyeden és dolgozz! Nem látod, mekkora a sor?