Tartósan laza monetáris kondíciókra lehet számítani az MNB-től

Tartósan laza monetáris kondíciókra számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és jelezte, hogy kész a további lazításra.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a jövő év második feléig maradnak a laza monetáris kondíciók, akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, de csak 2020-ban. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) havi hatvanmilliárd euró összegű eszközvásárlási programja, amit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetnek ki.

A Takarékbank vezető elemzője jelezte: az EKB kamatemelésére a jövő év végéig nem lehet számítani, ez alatt pedig a magyarországi hazai kockázati felárak is tovább csökkenhetnek.

Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője úgy vélte, a jegybank kommunikációja alapján 2020-ig a jelenlegihez hasonló, laza monetáris politikára van kilátás, emiatt negatív reálkamatok lehetnek a következő években, a három hónapos bankközi kamatláb a jelenlegivel megegyező, 0,03 százalék maradhat egészen 2019 közepéig. Ez még abban az esetben is így lesz, ha az EKB érdemben változtat a monetáris politikáján, továbbra is jelentős az elsősorban külső hatásoknak betudható, lefelé mutató inflációs kockázat – tette hozzá.

Varga Zoltán kifejtette: a jegybank mozgásterét a visszafogott inflációs folyamatok növelik. Az infláció az MNB várakozásai szerint csak 2019 közepére érheti el az árstabilitásnak megfelelő, háromszázalékos szintet. A tavaszi hónapokban a fogyasztói árak emelkedésének üteme két százalék körül alakult, majd a nyár végén 2,5 százalék fölé nőtt. A foglalkoztatás bővülése és a feszes munkaerőpiac a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, azonban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A jegybank prognózisa alapján az idén 2,4 százalékos lehet az infláció, majd jövőre 2,7 százalékra, 2019-ben pedig 2,8 százalékra emelkedhet, eközben a maginfláció idén 2,4, jövőre 2,5, 2019-ben 2,9 százalék lehet – jelezte.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője rámutatott: a keddi kamatdöntés megfelelt a széles értelemben vett piaci konszenzusnak, ugyanakkor a bank szakértőit meglepte, hiszen az egynapos betéti ráta további csökkentésére számítottak, figyelembe véve a szeptemberi, vártnál alacsonyabb inflációs mutatót, a forint relatíve erős pozícióját, illetve az MNB általában vett, a további lazítás irányába mutató üzeneteinek sokaságát. A mostani szünet oka így vélhetően az lehetett, hogy a jegybank a további lépések megtétele előtt megvárja, hogy az EKB csütörtöki esedékes ülésén milyen döntések és bejelentések lesznek.

Nyeste Orsolya kiemelte: a délután 3 órakor közzétett közlemény megerősítette azt a vélekedést, hogy a keddi döntés nem jelenti a lazítási ciklus végét. A monetáris tanács továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatokat lát, illetve nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe meredekségét továbbra is magasnak tartja, s lát még teret a hosszú hozamok további csökkentésére.

Hozzátette, a közleményben maradt a laza hangvétel, és összességében a tanács nyitva hagyta az utat a további lazító lépések megtétele előtt. Különösen érdekes volt az utolsó félmondat, amely szerint a tanács vizsgálja az alkalmazandó, nem hagyományos eszközöket, és itt akár egy esetleges magyar eszközvásárlási program közeljövőbeli elindítására is utalhatott a tanács – jelezte az Erste Bank elemzője.