Rengeteget, de egyre kevesebbet utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok
2010 után megugró külföldi munkavállalás következtében jelentősen megugrott a külföldön dolgozó magyarok által hazaküldött jövedelmek összege, tavaly viszont megfordult a trend, kevesebb pénz érkezett az országba ezen forrásból – írja az MNB legfrissebb adatai alapján a Zoom.
Az elmúlt években komoly pénzügyi finanszírozási tétellé nőtték ki magukat a fizetési mérlegben a külföldre kivándorló magyar dolgozók hazautalásai. A Világbank mutatói szerint például 2016-ban ez a tétel már elérte a 4,6 milliárd dollárt vagyis az 1270 milliárd forintot, ami az akkori GDP 3,6 százaléka volt.
Az MNB a fizetési mérlegben az egy évnél rövidebb ideig külföldön tartózkodó magyarok jövedelmeit szerepelteti külön soron, ezen adat szerint 2016-ban a GDP 2,6-2,7 százalékának megfelelő összeget küldtek haza a magyarok. Ezzel szemben a tavaly – a legfrissebb első háromnegyed éves adatok szerint – ez az összeg a GDP 2,4 százalékára csökkent, számszerűsítve 970 milliárd forintról 900 milliárd forintra – derül ki a Magyra Nemzeti Bank (MNB) januárban közzétett Fizetési mérleg jelentésből.
Az MNB elemzői a trend megtörésének hátterét nem bontották ki.
A legtöbb pénzt, 1,5-1,6 milliárd forintot a szomszédos Ausztriában dolgozó magyarok utalták/hozták hata.
A második helyen – mintegy 1 milliárd euróval – a Németországból érkezett summa áll, míg a harmadik helyen a Nagy-Britannia-i pénzek állnak, ám ez már csak 300 millió euróra tehető.
A GDP 3 százalékára rúgó külföldi munkavállalói jövedelemmel Magyarország egyébként globális középmezőnyben van. A Világbank 2015-ös adatai szerint ez a 66. helyre volt elegendő: a lista élén Nepál, Libéria és Tádzsikisztán állt, ahol az hazutalások értéke elérte a GDP 30 százalékát. A magyar adat azonban így is kiemelkedő a régióban, hiszen Szlovákiában ez a mutató 2,5 százalék volt, míg Szlovéniában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban csak a GDP egy százalékának megfelelő összeg érkezett a kivándorlóktól.
