Pénzerőmű – Mit keres Mészáros a mátrai reaktorbizniszben?

május 18. 13:03 - szerző: Szabó Brigitta

Mészáros Lőrinc is bejelentkezett a Mátrai Erőműre, és vélhetően nem a szakmai érdeklődés vezette Magyarország második legnagyobb áramtermelő óriásához. Inkább arról lehet szó, hogy Orbán Viktor nem szeretné, ha a Csányi Sándor–Hernádi Zsolt-tengely túlnyerné magát az energiaiparban, szüksége van ellenpólusra. Gazdasági szempontból az erőmű jelenleg pénzgyár, s az is marad, ha fejlesztések címén oda irányítanak uniós és állami pénzeket, illetve úgy alakítják át a piaci szabályozást, hogy az Mészárosnak kedvezzen. A fogyasztóknak viszont nem sok jót hoz az üzlet.

Eladó a Mátrai Erőmű. A német többségi tulajdonosok, az RWE és az EnBW megválnának 73 százalékos tulajdonrészüktől – jelentették be az áramtermelő cég legutóbbi sajtóbejárásán. Akkor azt is elmondták, hogy öten jelezték vételi szándékukat. A 444 információja szerint a lehetséges vevők között van a Mészáros és Mészáros Kft., a MET és az MVM is. Mészáros Lőrinc Orbán Viktor miniszterelnök barátja, aki az utóbbi években a magyar gazdaság szinte valamennyi területén őrült bevásárlásba kezdett, de ritka sikeres a közbeszerzéseken is. A svájci energiakereskedő MET legnagyobb tulajdonosa a Mol, de van érdekeltsége benne Garancsi Istvánnak és a Csányi Sándor üzletei körül felbukkanó Nagy Györgynek is. A Magyar Villamos Művek állami tulajdonban van.

A széntüzelésű Mátrai Erőmű a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb áramtermelője, 950 megawattos névleges teljesítményével a villamosenergia-fogyasztás 13 százalékát termeli meg, évente 100 milliárd forint körüli a bevétele. Tavaly a cég nyeresége 4,2 milliárd forint volt, ezzel, valamint a céltartalékból kivett pár milliárddal együtt összesen 6,8 milliárd, részvényenként 2000 forint osztalékot visznek haza a tulajdonosok. Az elmúlt évtizedekben nagyjából évi tízmilliárd forintot hozott a visontai cég a befektetőinek. A hozzá tartozó lignitbányák további száz évre biztosítják a működéséhez szükséges energiaforrást.

S hogy mindez miért nem érdekli már a németeket? Mert költséges fejlesztéseket kellene rövid időn belül végrehajtaniuk. Az Európai Unió május elején új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amelyek miatt 2020 után a szénerőműveket bezárják, hacsak nem fejlesztik a környezeti szempontoknak megfelelő szintre. A WWF Magyarország szerint a Mátrai Erőmű új tulajdonosa különösen nehéz időszakban veheti át a céget, ugyanis a tavaly ja­­nuár­­ban életbe lépett kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátási határértékekkel az erőműnek még csak-csak sikerült megbirkóznia, de az újakkal már képtelen lesz.

MTI Fotó: H. Szabó Sándor

– Nincs garancia arra, hogy a jelenlegi politikai helyzetben érdemes lenne modernizálni az erőművet, így érthető, hogy a németek ki akarnak szállni – mondja a 168 Órának Hegedűs Miklós közgazdász, energiapiaci szakértő. – Egyúttal nehéz azt hinni, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. piac­­gazdasági alapon akar beleugrani az üzletbe. Legalábbis gyanús a szándék. Aki megveszi az erőművet, bizonyára arra számít, hogy az állami költségvetés terhére megoldódnak a gazdasági problémák. Politikai hátszéllel addig lehet működtetni az erőművet, amíg kitart a lignitkészlet, tehát akár száz évig.

– Mészáros Lőrincnek gőze sincs, hogy mit vásárol. Gázszerelő ugyan, tehát van némi kapcsolódása az energiá­­hoz, de az, hogy erőművet vesz, olyan, mintha egy pincér megvenné a Four Seasons hoteleket – mondja Holoda Attila, aki 2013-ban, mindössze négy hónap után lemondott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi helyettes államtitkári posztjáról. A bányászati szakember politikai és speciális gazdasági megfontolásokat is lát Mészáros Lőrinc megjelenésében.

Szerinte a felcsúti polgármestert a MET miatt küldték versenybe. Orbán Viktor miniszterelnök szereti, ha hasonló témakörben több hatalmi központ van körülötte, amelyeket időnként versenyeztet egymással. Nem szereti viszont, ha valaki túlnyeri magát vagy túlerőbe kerül. S most ez történt volna, ha a Hernádi Zsolt–Csányi Sándor–Garancsi István-vonal a MET révén megszerzi a Mátrai Erőművet. Mint mondja, a MET-nek különben már volt egy jó húzása gázkereskedelmi felületen, amikor 2014-ben a francia GDF Sueztől megvette a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékát. Az erőmű legnagyobb előnye, hogy gyorsan be tud avatkozni az olyan helyzetekben, amikor kiegyenlítő energiára van szükség, s ezért magas árat tud kérni.

A pénzek energiaipari áramoltatása szempontjából sem mindegy, miként változnak az erőviszonyok – mondja Holoda Attila. Elvben az árak alakítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatásköre. Jól működő versenypiacon nem lenne értelme az árak vagy a díjak befolyásolása érdekében erőművet venni. Ám minél inkább kormányközeli egy szereplő, annál kevésbé fontos például az, hogy alacsonyan tartsák a rá vonatkozó rendszerhasználati díjakat. Azt is kevésbé fontos vizsgálni, hogy miből áll össze egy adott tarifa, vagyis milyen valós és kitalált költségek állnak mögötte – folytatja a szakértő. Sok a maszatolás árkérdésben, holott a hatóságnak van jogköre arra, hogy megvizsgálja a neki szolgáltatott adatok valóságtartalmát.

– A rezsicsökkentés nagyon fontos lépés volt az átláthatatlansághoz vezető úton – teszi hozzá Holoda Attila.

– A fogyasztói árakat már most sem a piac, hanem a politika diktálja – állítja Hegedűs Miklós. Ráadásul a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – az a szervezet, amely meghatározza, hogy melyik erőművet mennyire terhelhetnek, vagyis a piacból mekkora szeletet kap – Mészáros Lőrinc belépésével bizonyára ugyancsak kényszerhelyzetbe kerül, s meg kell majd oldania a Mátrai Erőmű kapacitásának lekötését.

– Úgy öt-hat évvel ezelőtt a Mátrai Erőmű tulajdonosa, az RWE építeni akart a szén-dioxid megfogására alkalmas negyedik blokkot. Kiemelt uniós projekt lett belőle, már megvolt a hely, ahol tárolják a szén-dioxidot, kiválasztották a mezőket. Az előkészítésben részt vett az MVM is. Egyszer csak jött a nem hivatalos információ, hogy a Mavir Zrt. nem fogja lekötni az új teljesítményt – emlékeztet Holoda Attila. Ekkor a németek azt mondták, innentől nekik nem éri meg az újabb beruházás. Senki sem tudta, mi történt, csak az volt biztos, hogy legfelsőbb körökből jött az utasítás. Nem sokkal később került a képbe Paks II.

– A magyar energiaszektor 9000-9500 megawatt teljesítményre képes, a csúcsfogyasztás 6000 megawatt körül van, vagyis jelenleg is van egy 30 százalékos plusz a rendszerben – mondja Hegedűs Miklós. A zsinórüzemű, vagyis folyamatosan működő, gombnyomással bármikor ki-be nem kapcsolható erőművek, mint a mátrai vagy a paksi, mellett az energiaingadozásokat kiegyenlítő kicsi erőművek, például Százhalombattán vagy Gönyűn tízszázalékos kihasználtsággal dolgoznak.

– A Paksi Atomerőmű jelenleg az ország villamosenergia-ellátásának 45-50 százalékát biztosítja, és amikor majd munkába áll az új blokk, ez az arány felmegy 70 százalékra. Ki mer így piacon maradni? – teszi fel a kérdést Holoda Attila. Szerinte az, akinek van politikai háttere. Ha tehát kormányközeli tulajdonosa lesz a Mátrai Erőműnek, garantált számára a stabil piaci részesedés a maradék 30 százalékos résben. Holoda Attila és Hegedűs Miklós egyaránt úgy véli, pénzeket lehet majd az erőműhöz irányítani célzott pályázatokon, kompenzációs támogatásokon keresztül is, s az uniós energetikai források megint nem a lakosságnál, hanem egy oligarchánál kötnek ki.

– Majd lesz stratégiai partnerség is a kormánnyal, és jöhetnek a különféle kedvezmények az adózásban – jósolja Holoda Attila.

MTI Fotó: Komka Péter

Az energetika hosszú távú befektetést feltételez, s azt, hogy a tulajdonos tisztában van vele, a rendszer tartós, megszakítás nélküli működtetéséhez pénzt kell tenni bele, vissza kell forgatni a nyereség egy részét.

– Itt van a legnagyobb félelmem – mondja a Holoda Attila. – Hogy a pénzeket, amelyek keletkeznek, megpróbálják kiszedni. Sok milliárd forintról van szó, ilyenkor mindig van valaki, aki nehezen tud ellenállni a kísértésnek. Gondoljunk bele, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt, ahelyett hogy a nyereségét a lakosság élvezhetné, mondjuk árcsökkentés révén. Ez lesz a Mátrai Erőművel is, ha elkezdi termelni a pénzt a gazdáinak. A miniszterelnök, sajnos, vélhetően politikai megfontolásból, keveri a profit és az extraprofit kifejezéseket.

S hogy van-e nemzetbiztonsági kockázata annak, hogy egy oligarcha belép az energiapiacra? Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint mindenképpen.

– Mindig van nemzetbiztonsági kockázata annak, ha stratégiai ágazatok – a bankszektor, a termőföld, a média, az energiaipar – egy szűk kör kezében összpontosulnak. Ennek nemcsak gazdasági, de politikai szempontból is jelentősége van, hiszen az or­­szággyűlési választások kimenetelétől függetlenül háttérhatalom, vagyis állam az államban épül – mondja Molnár Zsolt. Arra a kérdésünkre, ha ennyire egyértelmű a stratégiai ágazatokban a Fidesz-közeli háttérhatalom kiépülése, akkor miért nem vizsgálódik a nemzetbiztonsági bizottság, Molnár Zsolt azt válaszolta, hogy törvény szerint látszólag minden jogszerű, de a bizottság élni akar a hatáskörébe tartozó lehetséges eszközökkel.

Való igaz, hogy van némi nemzetbiztonsági kockázata, hogy egy stratégiai ágazat egészét, így az árakat sem a piac szabályozza, de az energiabiztonság nincs veszélyben – állítja egybehang­zóan Hegedűs Miklós és Holoda Attila. A kormánynak érdeke, hogy a lakosság azt gondolja, veszélybe kerülhet az ország energiaellátása, hiszen így felléphet mint védelmező. Gyakorlatilag viszont Magyarország villamosenergia-hálózata össze van kötve az összes szomszédos országgal, s gázt sem csupán Oroszország tud küldeni. A szabadpiacon bármikor energiához juthat Magyarország, tehát energiabiztonsági kockázatot emlegetni ma már nem életszerű. Áram tehát lesz, „csak” az üzlet nyertesét jelölik ki évtizedekre előre.