Nagyon fukar munkáltató az állam

Az államnak szabályozói és munkaadói oldalon is van lehetősége a bérek emelésére. A szabályozói oldal egyik eleme az adórendszer változtatásának a lehetősége. Direkt nettó béremeléseket tud elérni azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenti. Ehhez társul egy másik eszköz, amelyet a minimálbér, garantált bérminimum és a közfoglalkoztatotti bér megállapításának lehetősége jelent – írja elemzésében a Policy Agenda.

A 2016 év végén kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre egyaránt emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, amely alulról jelentős nyomást okoz a bérrendszerre. Ennek is köszönhető, hogy a versenyszférában az első féléves adatok alapján 11 százalékkal emelkedtek a bérek.

Az államnak a bérek alakítására szolgáló másik eszköze a munkáltatóként alkalmazott viselkedése. Ez nemcsak a közszférát érinti, hanem az állami vállalatokat is. Az adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2016 között a versenyszférában 34 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a közszférában csak 21 százalékkal. 2015-ben és 2016-ban fordult valamelyest a korábbi trend, amikor a kormány elkezdte emelni a béreket saját közvetlen alkalmazottai körében.

Bérajánlások és azok teljesülése

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány ugyanis egyszerre szabályozó és munkaadó. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül például kétszáz cégben van többségi tulajdonrésze, ezeknél befolyással bír az üzleti tervek elfogadásával a cégek bérpolitikájára is.

A Policy Agenda megvizsgálta a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat a bérek 2010 és 2016 közötti változása alapján. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó) és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezenkívül vizsgálták a regionális víziközmű-társaságokat (6,5 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18,5 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (21 ezer ember), utóbbihoz tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása (%)

Az állam 2010 óta ebben a körben (113 ezer dolgozó) összesen 23,9 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 10 százalékponttal elmarad a versenyszférától. 

A MÁV-csoport esetében 2010 és 2016 között évente átlagosan 3 százalékkal emelkedtek a bérek (egy főre jutó bérköltség). A Magyar Posta rosszabbul teljesített, mivel ott 2,6 százalékos éves átlag mérhető.

Az egyéb kiemelt társaságok esetén a Magyar Villamos Művek javít jelentősen az adatokon, mivel ott összesen 35 százalékkal emelkedtek a bérek. Ezzel még a versenyszféra átlagánál is jobban emelték az egy dolgozóra elköltött béreket. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek esetén (10 ezer főt foglalkoztat ilyen cégekben az állam) nem volt emelkedés az egy főre jutó bérköltségeket nézve.

Azt, hogy az állami cégeknél az idei évben mekkora emelések lesznek, még csak becsülni sem lehet. A MÁV esetében 13 százalékos, míg a postánál 14 százalékot, víziközmű-társaságoknál 13 százalékot, a Volán-társaságoknál is ugyanekkora mértékű béremelést jelentettek be. Ezek felette vannak a versenyszféra idei béremelési szintjének, de ettől még nem „pótolják” az elmúlt évek elmaradt béremeléseit.  

Érdekes, hogy miközben a korábbi években a Magyar Villamos Művek élen járt a béremelésben, az idei évre vonatkozóan tízszázalékos emelésről szóló megállapodást írtak alá, amely várhatóan alatta lesz a nemzetgazdasági átlagnak.  

Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások

A kormány jó taktikai érzékkel hároméves bérmegállapodásokat kötött az állami cégeknél, ezzel megakadályozta, hogy a szakszervezetek a választások előtt kemény bérharcot hirdethessenek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a bérszínvonal elegendő lesz-e a létszámhiány kezelésére vagy akár az elvándorlás megakadályozására.