Még hogy Paks II.! Olcsóbb lenne a megújuló, mint az atomenergia

2017. március 16. 17:01 - szerző: Lengyel L. László

Szakértői elemzések szerint a technológiai változások eredményeként az ártrendek alapján néhány év múlva olcsóbb lesz a megújuló, mint az atomenergia. A hagyományos hordozók aránya csökken, de szerepük fontos marad.

Energetikai szakmai elemzések azt mutatják, hogy a most elkezdődő beruházások esetén gyakran már olcsóbb a megújuló források kihasználása az atomenergiánál, és néhány éven belül ez általános lesz. Az ok az, hogy miközben az új atomerőművek egy egységnyi termelt áramra eső átlagos költségei az elmúlt évtizedben mintegy harmadával nőttek, aközben a megújulókra épülő projektek költségei nagyjából ugyanennyivel csökkentek. Az atomerőművek esetében a drágulás mögött főként a szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások állnak, valamint a fűtőanyagárak is emelkednek, a megújulóknál pedig részben az új, korszerűbb technológiák, valamint a mennyiségi növekedés eredményezi az olcsóbbodást.

Az utóbbiaknál mindenhol fokozatosan csökken az állami támogatás mértéke, nem mindegy persze, milyen megújuló forrásról és helyi adottságokról van szó. Hollandiában például az új tengerszélerőmű már támogatás nélkül is olcsóbban fog áramot termelni, mint az uniós átlagár, a dél-amerikai Andokban pedig olyan naperőművek épülnek, amelyek feleannyiért állítanak elő áramot, mint a fosszilis hordozókra épülő erőművek. A megújulóknál tehát az adott ország éghajlati és természeti viszonyaitól függ, milyen forrás mennyire hatékonyan használható ki, de mindegyiknél gyors a technológiai fejlődés.

A környezetet kímélő és a természeti lehetőségeket kihasználó áramtermelés élharcosa sokáig az EU volt, itt emelkedett a legnagyobb mértékben a megújulók aránya. Bár ebben a nagy gazdasági régiók között még mindig az élen áll, a folyamat némileg lelassult, országonként eltérő mértékben. A 2020-ra kitűzött cél, hogy az áram több mint ötöde megújuló forrásokból származzon, így is elérhető, de az egyes tagállamok között hatalmasak a különbségek, részben a helyi adottságok, részben pedig a kormányok hozzáállása miatt. Mi például papíron teljesíteni tudjuk a vállalt 14-15 százalékos arányt, tucatnyi ország azonban elmarad a vállalásától.

A mi eredményünket is árnyalja, hogy döntő többségében biomasszával, azaz lényegében fával termelünk megújuló energiát, részben a fafűtés, részben pedig a fával működő erőművek révén. Rendkívül kevéssé használjuk ki viszont a szél- és napenergiát, pedig éghajlati viszonyaink ezt lehetővé tennék, sőt az Orbán-kormány a szélerőművek telepítését lényegében betiltotta, a naperőműveket pedig különadókkal sújtja. Ezzel akar piacot csinálni az új paksi blokkokban termelendő áramnak, holott az hosszú távon drágább lesz, mint a technológiai fejlődésre építő, megújuló forrásokat felhasználó projektek.

A világtrenddel és a racionalitással ellentétes irányba haladunk azzal, hogy ilyen mértékben a dráguló atomenergiára alapozzák Orbánék a jövőnket és fékezik a megújulók terjedését (az elmúlt két évben az arányuk a hazai termelésben még csökkent is). Ellenpélda az Egyesült Államok és Kína, valamint Japán, mindegyik gyors tempóban növeli megújuló energetikai beruházásait. Japánban például a fukusimai baleset óta néhány év alatt megduplázódott és elérte a 15 százalékot a megújuló források aránya, Kína és az Egyesült Államok pedig többet fordít azokra, mint bármely más ország a világon (persze még így is a legnagyobb a környezetterhelésük).

A fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságú az energiafelhasználás hatékonysága, azaz a takarékosság a gazdaságban és a háztartásokban is. Ez részben technológiai kérdés, részben – főleg a lakóépületek esetében – korszerűsítési feladat. Szakértői becslések szerint a lakóépületek energetikai korszerűsítésével és jobb szigetelésével az EU áramfelhasználása negyedével csökkenthető lenne. Brüsszel erre külön célirányos kereteket biztosít részben vissza nem térítendő támogatással, részben kamatmentes hitelkerettel. Áprilisban nálunk is elérhető lesz az utóbbi összesen 115 milliárd forintos kerettel, amelyet energiahatékonyság növelésére fordíthat a lakosság.

A megújuló források térhódítása mellett a hagyományos hordozók szerepe is fontos marad. Az EU ezt szemmel tartja, figyelemmel arra is, hogy jelentős importra szorul. Aligha véletlen, hogy az orosz cégnek kedvező döntéssel zárult a Gazprom ellen folyó uniós trösztellenes vizsgálat. Egyrészt megállapította, hogy a Gazprom visszaélt erőfölényével a volt szocialista országokkal kötött gázszállítási szerződéseknél, mert egyrészt területi korlátot szabott, azaz megtiltotta a földgáz reexportját, másrészt eltérő ármegállapítási kondíciókat alkalmazott.

Miután az oroszok vállalták, hogy ezeket a kitételeket módosítják és az EU-n belüli forgalomnál megszüntetik, az EB befejezte az eljárást, és szabad utat adott a Gazpromnak. A döntésben szerepet játszhatott, hogy tavaly és az idén ismét nőtt az unióba érkező orosz földgáz mennyisége. Az is fontos szempont, hogy a megújuló források többségénél elengedhetetlen a rugalmas háttérkapacitás, többnyire gázturbinás erőmű, azaz a fosszilis hordozókra a megújulók növekvő aránya mellett is nagy szükség lesz a jövőben.