Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot

A Brüsszelből érkező támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem – ez a mérlege a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusnak. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt – írja a Napi.hu.

A 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklustól az ország a gazdaság modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását várta. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult - összegezi a Napi.hu annak a tanulmánynak a tartlamát, amit a Miniszterelnökség felkérésére a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról.

A magyar gazdaság 2006 és 2015 között mindössze 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, ám ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban. A jelentést a Miniszterelnökség publikálta, igaz csak azt követően, hogy az uniós forrásokról tartott vitanap véget ért a parlamentben.

A lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban 5,3 százalékkal csökkent, uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalék lenne a visszaesés.