Itthon

NER-kompatibilisek a fiatalok? Vagy mégsem?

Reménykeltő szelfinek tartja Balog Zoltán humánminiszter annak az ifjúságkutatásnak az eredményeit, amelyet hétfőn ismertettek a Magyar Tudományos Akadémián. Igaz, a miniszter a problématérképről nem ejtett szót

Az ezredforduló óta négyévente ugyanazzal a módszertannal készül kutatás az ifjúságról, a legfrissebb, 2016-os eredményeket  ma délelőtt mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. A kutatás, ahogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője fogalmazott, 12 ezer fiatal szelfije. Ennyi 15-29 éves fiatal válaszolt a 224 kérdésre határon innen és túl.

– Saját jövőnket, Magyarország jövőjét látjuk – mondta Balog az eredmények ismertetése előtt. A tárcavezető hozzátette: e kutatás fontos kiindulópontja lesz az új ifjúságügyi stratégiának, ami már készül, és hamarosan a kormány elé is kerül.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Ez egy reménykeltő szelfi – összegezte a miniszter a kutatás eredményeit, hozzátéve: nem igaz, hogy a fiatalok pesszimisták, érdektelenek lennének, és nem fontos nekik a nemzethez tartozás. – Fontosabb számukra a család, a házasságkötés, mint korábban, kevésbé jelent problémát ugyanakkor a munkavállalás, jobban el tudják képzelni a jövőjüket Magyarországon, mint egykoron. Jobban kötődnek a hazájukhoz – mondta Balog Zoltán. A miniszter kifejtette, hogy jelentősen csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya, ami a tagállamokkal összehasonlítva is jó eredménynek számít. A 11,9 százalékos rátával Magyarország az élmezőnyben van, különösen a mediterrán országokkal összehasonlítva. A görögöknél 44, az olaszoknál 40 százalék a munkanélküli fiatalok aránya. A jóléti mutatók zömében ugyan a visegrádi országok szinte mindenben megelőznek bennünket (szegénységi mutatók, egészségügyi adatok, oktatási rendszer teljesítménye), de az alacsony ifjúsági munkanélküliség tekintetében a tárca vezető elmondása szerint Magyarország az élen jár.

Balog megemlítette, hogy a megkérdezett fiatalok 89 százaléka fontosnak tartja a lakástulajdont, ezért a kormánynak szerinte átmeneti megoldásokkal kell ebben segítenie őket. – A magyar a britek után a legindividualistább nép – fűzte mindehhez. A miniszter örömének adott hangot, amikor arról beszélt, hogy a kutatás szerint húsz éve nem volt ennyire magas a gyerekvállalási kedv. A fiatalok 87 százaléka internethasználó, ami annak fényében, hogy a digitális kompetenciák terén a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban más kutatások szerint rosszul teljesítenek, Balog szerint is figyelemre méltó. A tárcavezető itt azonban semmilyen önkritikát nem gyakorolt (például azzal kapcsolatban, hogy az általa felügyelt oktatási ágazat ezen a téren is siralmasan teljesít), mindössze annyit tett hozzá, hogy a fiatalok elsősorban szórakozásra használják a világhálót.

A kutatást összefoglalva a miniszter elmondta: egyre több fiatal tartja jó helynek Magyarországot, olyannak, ahol lehet élni. – Egy derűlátó, optimista, vagány nemzedék válik felnőtté. Ez jó alapot biztosít ahhoz, hogy az európai, a nemzeti kihívásainkra választ adjunk. Magyarország csak a fiatalokkal együtt lehet sikeres – zárta gondolatait a kutatással kapcsolatban, amiből kiderült, hogy a problémákról szóló kutatási fejezeteket szándékosan nagyívben elkerülte a tárcavezető. A megkérdezettek 43 százaléka ugyanis a létbizonytalanságot, az elszegényedést, a kiszámíthatatlanságot emelte ki a legnagyobb problémaként. Azt nyilván egy másik, nem a kormánypropaganda céljait szolgáló sajtótájékoztatón biztosan ismertetik a kutató ifjúságszociológusok.

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar fiatalok liberálisak, jobboldaliak és mérsékeltek, és ez a fajta attitűdjük erősödött 2012-höz képest. És valóban reményt jelenthet az országnak az, hogy jelentősen növekedett és többségben van azoknak az aránya, akik szerint a demokrácia minden más rendszernél jobb.