Külföld

Lengyelország azt állítja, hogy teljes joggal kér 48,8 milliárd dolláros kártérítést Németországtól a második világháborúért

És ez csak az 1939-es árfolyam.

Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért, a kártérítési igény nem avult el, és Varsó eddig jogszerűen nem mondott le róla – állapítja meg a szejm irodája által készített, hétfőn közzétett jogi elemzés.

Az alsóház elemzőirodájához augusztus elején fordult a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik képviselője azzal a kérdéssel, hogy Lengyelország követelhet-e Németországtól kártérítést a második világháborúban neki okozott károkért. A témát korábban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke vetette fel a párt júliusi programadó kongresszusán.  A 40 oldalas, angolul és németül is közzétett elemzésben leszögezik: a lakosság számához, a nemzeti vagyon nagyságához képest Lengyelország európai viszonylatban a legnagyobb háborús vesztességet szenvedte el a német megtámadás és megszállás miatt.

A jelentés 6 millióra teszi a német háborús műveletek lengyelországi áldozatainak számát, ezen kívül további több mint 10 millió a háborút túléló (mára javarészt elhunyt) üldözöttet tartanak számon. A Németország okozta károkat 48,8 milliárd dollárra becsülik, ráadásul csak az 1939 augusztusában érvényes árfolyam szerint. Mai árfolyamra átszámítva az összeg ennek a többszöröse lenne.

Fotó: AP / Czarek Solkolowski

Lengyelország és állampolgárai a többi országhoz képest aránytalanul alacsony jóvátételt kaptak Németországtól – értékelnek a szejm elemzői, rámutatva: a lengyel áldozatok számára Berlin eddig nem egészen 1 százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta.  Az elemzés megemlíti: az 1991-ben létrehozott, mindenekelőtt a német forrásokat kezelő Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány 2004-ig közel 732 millió zlotyt (mintegy 52 milliárd forint) fizetett ki több mint 1 millió személynek, így az egy főre jutó jóvátétel átlagosan 690 zlotyt (mintegy 50 ezer forintot) tett ki.

A szejm elemzői több, az első és a második világháború utáni nemzetközi egyezményre alapozzák azt a következtetést, hogy a lengyel kártérítési igény nem avult el. „Sok éven keresztül a kétpólusú világ lehetetlenné tette a jóvátétel kérdésének rendezését” – mutatnak rá.

Az 1953-ban tett nyilatkozatot illetően, amelyben a kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya lemondott a szovjet blokknak járó kártérítés neki ítélt részéről, az elemzők azt írták, a Szovjetunió nyomására tett nyilatkozat nem volt összeegyeztethető az akkor érvényes lengyel alkotmánnyal, és csak a Németország újraegyesülése előtti, a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaságra (NDK) vonatkozott.

Berlin idén júliusban a jóvátétel kérdését jogi értelemben lezártnak minősítette, éppen az NDK és a volt Szovjetunió közötti, a lengyel nyilatkozatot kikényszerítő szerződésre hivatkozva.  Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: a kormány végleges állásfoglalása előtt több jogi elemzésre is szükség lehet, ezeket külföldi, ezen belül német jogászok készítenék.

A lengyel háborús veszteségek felmérését és az említett jogi elemzések elkészítését követően a jóvátétel kérdését “politikai és aktuálpolitikai kontextusban is meg kell beszélni” – értékelte Waszczykowski, rámutatva Lengyelország EU- és NATO-tagságára és a kétoldalú lengyel-német kapcsolatok fontosságára is.