MeToo: ne hagyjatok magunkra!
MeToo: ne hagyjatok magunkra!
Megnevezte zaklatóját Sárosdi Lilla színésznő Marton László rendező személyében. Eközben egy facebookos kampányban – MeToo hashtaggel – sokan jelezték, hogy szexuális abúzus áldozatává váltak. Szakemberek szerint a patriarchális társadalomban nehéz érvényesíteniük a jogaikat azoknak, akik éppen ennek az értékrendnek a sértettjei. Ráadásul az állam nem működik együtt az áldozatokat segítő civil szervezetekkel, a hatóságok pedig ugyanúgy a sértettet hibáztatják, ahogy gyakran a környezetük is.
Újra akcióban az Orbán-barát Kékessy család
Nevéhez méltatlan földvitában pereskedik a Kékessy család Tiszafüreden, ahol ők a térség legnagyobb gazdálkodói. (Kékessy Dezső az első Orbán-kormány idején párizsi nagykövet volt, Tokajban közös tulajdonú céget vitt a kormányfő családjával.) A per tárgya mindössze három hektár, amit több mint tíz éve rosszul mértek ki, emiatt a szomszéd gazda állami támogatással telepített meggyese Kékessyék földjét is érinti. A gyümölcsös tulajdonosa felajánlott ugyan a mellette lévő saját területéből egy ugyanakkora méretű szántót használatra, de Kékessy Dezső fia és unokatestvére hajthatatlan: kivágatnák a meggyfákat. Vajon miért? Rajnai Attila írása.
Lapozzon bele!
Történelemtanítás: mítoszok nyomulása
Javában tart az Orbán-kormány emlékezetpolitikai nyomulása, amelynek jegyében a kabinet által létrehozott vagy ellenőrzés alá vont történeti kutatóintézetek revízió alá vették az elmúlt száz év, de különösen a Horthy-korszak – korábban konszenzusosnak tűnő – történelemszemléletét. Kérdés, hogy a történésztársadalmat megosztó fordulat miképp jelentkezik a történelemtanításban, amelynek egyébként is komoly kihívásokkal kell megküzdenie. Az sem egyértelmű, hogy hol kell meghúzni az általános és középiskolában a történelemtanítás időhatárát: a rendszerváltásnál, az uniós csatlakozásnál vagy az új Alaptörvény kétharmados elfogadásánál? Ennél is izgalmasabb, hogy lehet-e egyáltalán úgy történelmet tanítani, hogy annak ne legyenek aktuálpolitikai áthallásai. Abban nagyjából konszenzus van, hogy a pedagógus nem tárhatja föl diákjai előtt a pártszimpátiáját, de elárulhatja-e, hogy a nyilvánosság előtt zajló közéleti ügyekben mi az álláspontja? A pedagógusok úgy látják, az emlékezetpolitikai nyomulás eddig csak visszafogottan jelentkezett a közoktatásban. A történelemtanárok leginkább a tankönyvszabadságot követelik vissza: nem az a legfőbb bajuk, hogy az új állami tankönyvek ideológiailag súlyosan elfogultak lennének, hanem az, hogy nehéz belőlük tanítani. No meg tanulni is. Kivéve persze, ha olyan tanára van az embernek, mint Zsigmond Zsolt, aki nem a frontális osztálymunkára és a tankönyvre épít, hanem olyan pedagógiai projekteket talál ki a tananyaghoz, amelyek a diákok együttműködésén és a tantárgyak közötti átjárhatóságon alapulnak. Projekt lehet akár a pesti árvízből vagy a ruandai népirtásból, és ki tudja, mikor vehetjük hasznát annak az információnak, hogy II. Vilmos nem tudott megülni egy lovat. Összeállítás a 168 Órában.
Mentorok próbafelvételen – az X-Faktor kulisszatitkai
Több tucat ismert hazai előadó közül próbafelvételek alapján válogatják ki az X-Faktor aktuális mentorait – árulta el a 168 Órának Schiwert-Takács László, a műsor kreatív producere, aki szerint a tehetségkutató sikere leginkább a zsűritagokon és a köztük lévő kémián múlik. Nem bánja, ha a mentorok olykor tévednek, mert hibáik teszik egyedivé a műsort. Elmondta: ha a válogatók során egy jelentkezőnél mentális problémát fedeznek fel, nem engedik képernyőre. Előfordul ugyanakkor, hogy csak az élő show közeledtével derül ki valakiről, túl nagy számára a stressz. Így járt idén a roppant tehetséges Nagy Krisztián, akinek azonban, állítja, nem engedik el a kezét. Interjú.
Storck és a mézescsupor
„Danke sehr, Herr Storck. Alles Gute!” „Köszönjük, Storck úr. Minden jót!” – így búcsúzott közösségi oldalán a távozó szövetségi kapitánytól Orbán Viktor. „Én is köszönöm, miniszterelnök úr” – írhatta volna a német edző a folyószámlájára pillantva. Storckról és húszfős extra stábjáról elmondható, hogy az MLSZ történetének legnagyobb humánpolitikai beruházása volt. Maga Storck évi egymillió eurót (312 millió forintot) kasszírozott kapitányként, havi 80 ezret (25 millió forintot) sportigazgatóként. Storck minden idők legszerencsésebb és legvitatottabb kapitánya volt. Az emlékezetes Eb-pótselejtező után nem lehetett csak úgy kirúgni, miközben az ő nevéhez köthető legújabb nemzeti futballkatasztrófánk, hiszen az „egyiptomi csapás”, Marseille és Irapuato mellé bízvást besorolható az „andorrai fekete péntek” is. Nincs még egy edző, akit egy andorrai fiaskó után a világ bármelyik pontján ki ne rúgtak volna. Mire várt Csányi és Orbán? Mi lehet a Storcknak adott „utolsó lehetőség” magyarázata? Összeállításunk.
