2018/33 Nem leszek Jeanne d’Arc

A választások után nem volt kétséges, hogy Simicska Lajos kivégzi a saját médiáját, de azt gondoltam, hogy ez lassabb folyamat lesz – mondja Veiszer Alinda a 168 Órának.

2018. augusztus 15., 10:47

Szerző:

Nem mi vagyunk az ország

A választások után nem volt kétséges, hogy Simicska Lajos kivégzi a saját médiáját, de azt gondoltam, hogy ez lassabb folyamat lesz – mondja Veiszer Alinda a 168 Órának. Már csak egy komolyan vehető ajánlaton múlik, hogy a szlovák közszolgálati médiumnál folytatja-e a pályafutását a szerkesztő-műsorvezető. Úgy véli, a politikusoknak és az újságíróknak ki kell lépniük az elefántcsonttoronyból, de egyelőre hiányzik az ehhez szükséges nyelv és képesség. Arról is beszél, hogy nem gátlástalan, csak kemény, és bár kacérkodik a politikusléttel, nem szeretne holnaptól Jeanne d’Arcként küzdeni és ágyútöltelék lenni. Tegeződős interjú.

Lapozzon bele!

1968: megy a süllyesztőbe?

1968 az addigi világ, a háború után kialakult világ megváltozásának szimbolikus éve. Diáklázadások rázták meg a Nyugat több nagy városát, politikai reformtörekvések jelentkeztek a keleti tömbben. Ezeket is, azokat is elfojtották, de az élet már nem lett többé olyan, mint azelőtt volt. Generációk élménye lett a szabadság, amely aztán az elkövetkező évtizedekben fokozatosan átjárta az intézményeket, az oktatást, a művészeteket, a tudományt, még a vallásokat és az egyházakat is. Az emberi élet új normáit alkotta meg. Természetesen hibákkal, túlhajtásokkal, türelmetlenséggel együtt, vagyis emberi módon, de alapvetően nyitottan, mérsékelten és megértéssel. Áthatóan. A csehszlovák kommunizmusban kifejlődött „emberarcú szocializmust” ugyanekkor öt ország hadereje taposta el. A magyar új gazdasági mechanizmusra fékező súlyokat tettek. A francia és a német egyetemeken, az amerikai campusokon szeptemberben újraindult az oktatás, a francia munkások megmozdulásait leverték. De az emberek nagy része sosem gondolta már többé ugyanazt saját magáról, a rá vonatkozó szabályokról, az őt körülvevő intézményekről, mint annak előtte. Összeállításunkban az ötven évvel ezelőtt történt csehszlovákiai bevonulásra emlékezünk vissza, annak magyarországi és kelet-európai hatására, s arra a szellemi közegre, amely meghatározta az akkori nemzedékek gondolkodását.

Koncz E. Katalin: Ez nem az én irányom

A nyitott társadalom definíciója nem bűnös dolog, hanem a megértésre való törekvés, a megbeszélést és az abból fakadó folyamatos javulást jelentő társadalomműködés – mondja az augusztus 17-én budapesti irodáját bezáró Nyílt Társadalom Intézet (OSI) vezetője. Koncz E. Katalin nem költözik Berlinbe, 25 év után befejezi a közös munkát Soros Györggyel. Van mit feldolgoznia. Például azt, hogy éppen azok által, akikkel a rendszerváltás idején még maga is együtt dolgozott, a magyar társadalom bezárkózik, egyre inkább a félelem határozza meg, hogy az emberek miként beszélnek egymással. Interjú.

Csigafutók: élvezik, hogy jót tehetnek

Miután a világhíressé vált csigás videó bemutatta, hogy a Debrecen–Mátészalka-vasútvonal egyes szakaszain még egy jelmezben futó ember is lehagyja a vonatot, az akciót szervező MátészalkaLeaks tagjait többen is megvádolták: valójában Soros-ügynökök, és a vasútvonal felújítását csak azért követelik, hogy azon migránsokat lehessen szállítani Mátészalkára. Szerencsére a csoporttagoknak van humorérzékük, kézlegyintéssel elintézték ezt az ostobaságot. Amúgy is megszokták már a támadásokat, jól kezelik a konfliktusokat. A 2015 óta működő csapat több mint kétszáz helyi ügyben járt már el, számos problémát sikerült megoldaniuk, vagy legalábbis előbbre mozdították a dolgokat. Eddig egyetlen migráns sem élvezte tevékenységük hasznát, kizárólag a Mátészalkán és környékén élők. Sok ezren. Riportunk.

Kosztolányi, a kortársunk

Az író, költő, publicista a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja volt, regényei, versei kötelező olvasmányok. Megdöbbentő, hogy mégis mennyire nem ismerjük őt. Irodalmi alapkutatásokat sem végeztek vele kapcsolatban. Nemrég jelent meg azonban Arany Zsuzsanna irodalomtörténész Kosztolányi Dezső élete című, hiánypótló műve. Vastag könyv, de letehetetlenül olvasmányos. Segít abban, hogy megértsük a jelenlegi hazai kultúrharcok eredőjét, s nem hagy kétséget afelől: Kosztolányi egyik legizgalmasabb kortársunk.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.