2018/32 Bárkire sor kerülhet

Már nem ellenfeleit vagy a balliberális oldalt, hanem sajátjait szalámizza Orbán Viktor, hiszen elsősorban a Fidesz-tábornak szóló üzenet a Hír TV munkatársaival való embertelen leszámolás és a régi bizalmasok, Pálinkás József vagy Prőhle Gergely megtámadása is. Bozóki András volt kultuszminiszter szerint az egyáltalán nem most kezdődő kultúrharcban a leszámolások, kirúgások és kádercserék lényege a belső rendteremtés, az elhallgatás, az elhallgattatás, hiszen a miniszterelnök úgy gondolja, a kultúrát is át lehet szabni, újra lehet írni.

2018. augusztus 8., 09:21

Szerző:

A hajdani Fidesz-tag Bozóki úgy látja: Orbán gondolkodásában nincs állandó érték, nincs fix identitás, nincs lojalitás, nincs kötődés, emberei bármikor felhasználhatók, egymással szembeállíthatók, majd fogyasztás után sörösdobozként elhajíthatók. Éppen ezért jelenleg tényleg senki nincs biztonságban.

Jól fizet, de terhes

Lapozzon bele!

Nyaranta nem túlságosan meglepő, ha Orbán Viktor miniszterelnök feltűnik valamelyik horvát kisvendéglő honlapján, közös fotón a tulajjal. Mészáros Lőrincnek villája, hajója és focicsapata is van déli szomszédunknál. Viszont bármennyire is körön belülinek számít Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, nemhogy horvátországi nyaralást, de még egy eszéki szotyizást sem kockáztathat meg valamely barátságos mérkőzésen, mert azonnal letartóztatnák.

Levettük a fedőt a teafőzőről

Győzelmi jelentésekkel ünnepli az egészségügyi kormányzat a jövő évi költségvetést. Az ágazat dolgozóinak bére a 2016-os szinthez képest átlagosan 65 százalékkal emelkedik, a béremelések folytatódnak, erre jövőre 35 milliárd forintnyi többletforrás jut. Miként az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye zengi, „országszerte újulnak meg” kórházak, rendelők, mentőállomások, új eszközök és készülékek érkeznek az intézményekbe. Elindul a 700 milliárd forint értékű budapesti kórházfejlesztési program is. Ez csaknem feleakkora összeg, mint amit a kormányzat egy év alatt mindennemű egészségügyi kiadásra fordít. A fogászati ellátás rezsitámogatást kap, a háziorvosok tízmilliárd forinttal több forráshoz jutnak ügyeleti feladataik ellátásához. Összeállításunkból kiderül: egyértelmű jelek utalnak a lopakodó magánosítás kormányzati ösztönzésére. Az ellátórendszer tervszerű és szabályozott kettészakítása azt jelenti, hogy a gyógyulási esélyeket illetően sincs átjárás a társadalom jobb anyagi és kapcsolati tőkével rendelkező egyik fele és az ezeket nélkülöző másik fele között. A kormány pedig különböző ösztönzőkkel segíti a kisebb-nagyobb pénzt mozgósítani képes társadalmi csoportokat ahhoz, hogy kimenekülhessenek a pusztuló ellátórendszerből. Nem mellékesen: a NER oligarchái is rástartolnak az egészségügy jövedelmező ágazataira. Minderről persze nincsenek országszerte plakátok. Nem úgy, mint a kézmosásról. Méltatlanul keveset beszélünk viszont azokról, akik a háttérben önkénteskedve segítenek elviselhetőbbé tenni a kórházi mindennapokat: azzal, hogy mosolyt csalnak a beteg gyerekek arcára, beszélgetnek a szülőkkel vagy épp kifestik a kórtermeket.

Még talajmintát is vett a BMW

Debrecen mellett építi fel új autógyárát a német BMW. A beruházással kapcsolatos egyik fő kérdés: honnan lesz 2023-ig, a termelés elindításáig megfelelő számú képzett munkaerő úgy, hogy eközben folyik a Mercedes kecskeméti bővítése is? Csak e két autógyárban minimálisan 3500 új munkatársra lesz szükség. A debreceni projekt előkészítésében részt vevő tanácsadó cég szerint nem lesz probléma a munkaerővel. A fejlesztést Romániával, Szlovákiával, illetve Miskolccal szemben sikerült megszereznie a cívisvárosnak több mint másfél éves tárgyalássorozat után. Hogy pontosan mekkora kedvezményt ad a kormányzat a beruházáshoz, egyelőre titok, annyit lehet tudni, hogy a debreceni önkormányzat 40 milliárd forintos hitelt vesz fel a helyszín előkészítésére.

Még a fájdalom is ehhez a földhöz köt

Mit keres egy német egyetemista a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben, ha egyetlen magyarországi felmenője sincs? És ha már itt van, miért súrolja le a sírköveket, miért tépi ki a gazt, miért festi újra az elhalványult feliratokat? Ráadásul mindezt önként, pusztán belső késztetésből. Ennek jártunk utána a német ASF nevű szervezet és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös táborában, ahol Európa különböző országaiból érkezett fiatalok ismerkedtek a vészkorszak hazai történetével, a zsidó és az evangélikus kulturális örökséggel. A résztvevők nemcsak temetőket és múzeumokat látogattak, hanem holokauszttúlélőkkel is találkoztak. A személyes sorsokkal való szembesülés fel is kavarta őket.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.