2018/24 Mindenre Orbán a válasz

2018. június 13. 13:04

„Mi valóban a tábor részének tekintjük magunkat, ha úgy tetszik, fideszesnek, csak épp igyekszünk következetesek maradni korábbi önmagunkhoz” – vallja Borókai Gábor.

A mégis kilátástalan helyzetbe került Heti Válasz főszerkesztője nem ezzel a kijelentésével lett olyannyira árulóvá, hogy miközben a múlt héten a nemzeti összetartozásról hallgattunk kormánypárti szónoklatokat, a Válasz vergődésében sokan lelték és lelik örömüket a jobboldalon. Hogyan válik nemzeten, vagyis NER-en kívülivé az, aki kritizál?

Vége a költekezésnek

Összehangolt kommunikációs stratégiának tűnik, hogy egymásra ráerősítve a miniszterelnök, az Állami Számvevőszék elnöke, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter is európai gazdasági válságot kezdett vizionálni. Az EU-ban és az eurózónában jelenleg nincs krízishelyzet, de annyi igaz, hogy a nemzetközi piaci szereplők elkezdték kerülni a kockázatosabb befektetéseket, így Magyarországot is. Az orbáni üzenet sokkal inkább belpolitikai: vége a választásoknak, vége a költekezésnek, sajnos az ígéreteinket nem tudjuk megtartani, s bár azt mondjuk, dübörög a gazdaság, valójában látjuk, hogy idén kifut a lendület, ne is kérjenek hát a miniszterek extra pénzeket.

Lapozzon bele!

Gyermekvadászat után

Tömeggyilkosságok, etnikai tisztogatások sajátos, tudatosan komponált, politikai kampányokkal előkészített formája zajlott Mianmarban. „A tiszta vérért” és „tiszta kultúráért” indított akciók áldozatai a térségben élő etnikai és vallási kisebbség, a muszlim rohingyák voltak. Gyerekek és csecsemők váltak tömeges, rituális gyilkosságok áldozataivá. Bangladesben, a világ legnagyobb menekülttáborában jártunk, hogy kövessük, hogyan élhető túl az ilyen leszámolás, mire emlékeznek a hátramaradottak.

Mindig önjáró voltam

A szocialisták belső kiegyezésének híve Komjáthi Imre, aki az alelnöki posztra pályázik az MSZP-ben. Azt mondja, ő nem embere senkinek, és nem játszik mások kiszorítására a pártban. Interjúnkban elmondja véleményét az elnökjelöltekről. Állítja, vége lesz a pártnak, ha a tisztújítás után arról szól a játék, hogy egyesek miként tudják megtorolni a sérelmeiket. Szerinte a DK és az MSZP közötti kerítést nem lehet lebontani.

Vb szélárnyékban

Tizenegy oroszországi városban, tizenkét helyszínen rendezik meg a csütörtökön kezdődő 21. labdarúgó-világbajnokságot. Az alapítók 1930-ban Montevideóban nem sejtették, hogy a szűk körű meghívásos tornából (amelyen az vett részt, aki ráért) harminckét csapatot és hatalmas apparátust mozgató globális iparág lesz. Nagy utat tett meg a világ labdarúgása. Hol vannak már a régi szép idők, amikor Schlosser Imre és díszes kompániája leszállt Bécsben a gyorsvonatról, hogy leintsen néhány konflist, amely őt és társait a szállásra viszi? A taktikai értekezletet a vacsora után a dohányzóban tartották, másnap sokáig aludtak, majd kivillamosoztak a Hohe Wartéra. Hol vannak a boldog lazulások, amikor Puskás egy túra előtt fél rúd szalámit csomagolt a bőröndbe, hogy legyen hazai pótlás? Csaknem száz év után a futballkörnyezet némileg szervezettebb, a modern FIFA-stadionokban tervezetten metszi egymást a virtuális világ és a valóság. A levegőben drónok és kamerák, az előírt minőségű gyep gondosan végighengerelve, ha esni kezd, magától becsukódik a tető. Muszbek Mihály sportközgazdász szerint egy modern egyenstadion épp olyan Katarban, mint Moszkvában vagy Rio de Janeiróban. Sz. Bíró Zoltán történésszel arról beszélgettünk, hogy egy világhatalom miért csak ilyen sokára kapta meg a rendezés jogát. Mint mondja, egyrészt a Nyugat sem adta szívesen, másrészt évtizedeken át a szovjet vezetés is kerülte a nehezen ellenőrizhető, túlfűtött tömegrendezvényeket. Mindenesetre a putyini kormányzat tengernyi pénzt költött el, valószínűleg nem eredménytelenül. A világbajnokságot interneten és tévén a Föld népességének negyede követi majd. Mi, magyarok, mint 1986 óta mindig, csak kibicként.

Szellemi éhezők

A parlamentben már három évvel ezelőtt téma volt, hogy korszerűtlen az iskolai irodalomtanítás, a kötelező olvasmányok elavultak, inkább elrettentik a gyerekeket az olvasástól. A kormány azóta sem módosított a Nemzeti alaptanterven, pedig az ügy fontosságát jelzi, hogy nemrég a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát rendezett a kötelező olvasmányokról. Szóba került az is, hogy a tavalyi PISA-jelentés szerint a magyar diákok szövegértési képessége súlyosan romlott, több mint egynegyedük funkcionális analfabéta. Már nem az a kérdés, hogyan lehetne megszerettetni velük az irodalmat, hanem hogy miként kellene megtanítani őket olvasni.