2018/16 Vajon mi jöhet még?

Orbán Viktor, ahogy előre el is mondta, leszámolásra készül. Kétharmados többség birtokában ehhez kedvére módosíthatja akár az Alaptörvényt is.

2018. április 18., 10:46

Szerző:

Alkotmányos szájpeckek

Orbán Viktor, ahogy előre el is mondta, leszámolásra készül. Kétharmados többség birtokában ehhez kedvére módosíthatja akár az Alaptörvényt is. Így lehet vége a civil társadalomnak, nézhet a független vagy ellenzéki önkormányzatok körmére, veheti el a döntés jogát az ellene szavazó budapestiektől, leckéztetheti meg a gazdasági világ önállóskodó szereplőit. Vajon mi jöhet még? Részletek a 168 Órában.

Csalódásmozgalom

Szombaton tüntetők sokasága lepte el a Kossuth teret és környékét. A sokszínű tömeget egyetlen közös cél hívta utcára: április 8-án mindannyian el akarták zavarni Orbán Viktort és kormányát. De hogyan tovább? Abban mindenki egyetért, hogy új célt kell a tömeg elé állítani, máskülönben a mozgalom, ha egyáltalán annak lehet tekinteni a csalódottság közös üzenetét, gyorsan széteshet. Kérdés az is, megakadályozhatja-e az irdatlan méretű tömeg, hogy Orbán Viktor megvalósíthassa a legvadabb terveit.

Lapozzon bele!

Én sem ide akartam eljutni

Nincs olyan fogadalmam, hogy 2022-ben visszatérek. Olyan sincs, hogy bármikor újrakezdem – mondja a 168 Órának Schiffer András, az LMP korábbi elnöke, egyik alapítója, aki szemenszedett hazugságnak tartja, hogy Sallai R. Benedekkel együtt megfenyegette volna pártja képviselőjelöltjeit, hogy ne lépjenek vissza más ellenzéki aspiráns javára. Sallai és Hadházy konfliktusáról azt mondja: egy politikusnak olyankor is meg kell őriznie a méltóságát, amikor hétköznapi helyzetben már lendülnének a kezek.

Csaba László: Nyugtalan évek jönnek

A Figyelő Soros-listáján is szereplő CEU-professzor nem hiszi, hogy Orbán Viktor ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból, ugyanis szerinte a miniszterelnök évek óta azon dolgozik, hogy ő legyen az Európai Bizottsággal szembemenők élharcosa. Csaba László a 168 Órának nyilatkozva úgy véli, az országra a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor elbizakodottsága jelenti.

Méz a korbácson

Nemrég jelent meg Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, író újabb verseskötete, a Létbüfé. Lírai hőse egy kórházi közegbe bezárva él, miközben mindenről verset ír, önfeledten játszik a költészettel. A könyv azt is üzeni: belső szabadságunkat soha nem vehetik el tőlünk. Interjúnk.

Hát lopom én a pénzt?

Bár 2012-es szabadulása óta tisztességgel, becsülettel dolgozik, tulajdonképpen ma is egykori rablásaiból él Ambrus Attila. Persze csak abban az értelemben, hogy a Viszkis márkanév lett, ami egzisztenciát biztosít a keramikussá avanzsált egykori rosszfiúnak. Nem tagadja, az emberek jórészt azért veszik a bögréit, köcsögjeit, mert relikviát akarnak szerezni tőle. Tudathasadásos állapot ez, mondja, hiszen így esélye sincs arra, hogy megszabaduljon a viszkis jelzőtől. Ambrus Attila arról is beszélt a 168 Órának, hogy ha húsz évvel ezelőtt nem csukják börtönbe, már nem élne, és örül, hogy még mindig el van tiltva a közügyektől, hiszen így nem kell szavaznia.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.