2018/02 Túlfújják | Netrix Media Systems

2018/02 Túlfújják

2018. január 10. 11:39

A kormányzat látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság.

Lányi András: Orbánnak és rablóbandájának tiszta a lelkiismerete

Arra hívja fel a közéletben tekintélyt élvező elvbarátait és ellenfeleit, hogy ne programokat gyártsanak, hanem szólítsák fel végre az ellenzéket az „elvtelen” együttműködésre, ami megszabadítana az Orbán-rendszertől. Lányi András író, filozófus, egyetemi tanár – aki megszerkesztette az LMP programját és vállalja is a felelősséget annak tartalmáért – azt állítja: az értelmiség közéleti szerepvállalása munkaköri kötelesség, a pártállamok pedig, ideológiától függetlenül, egyformák. Interjú.

 

Lapozzon bele!
Fotó: OnLine

Kipukkadhatnak a lufik

A kormányzat látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság. Bod Péter Ákos és Csaba László közgazdászprofesszorok azonban úgy látják, bár valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek a folyamatok együtthatásából kiemelve, önmagukban kommunikálva kifejezetten jól mutatnak, és az is igaz, hogy sok magyar erőn felül teljesít, már idén is vannak kockázatai a növekedésnek. Hosszabb távon pedig a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági pálya inkább csak remény, mintsem megalapozott várakozás. A nagy hitelminősítőknél Magyarország adósbesorolása azon a szinten van, ahol Horn Gyula miniszterelnöksége idején volt, amikor még sem NATO-, sem EU-tagok nem voltunk. Ami önmagában beszédes.

 

Ki alapíthat iskolát?

Balog Zoltán humánminiszter annak ad a jövőben iskolaalapítási engedélyt, akinek csak akar, az Országgyűlés ugyanis a kezébe adta az ezzel kapcsolatos döntés jogát. Persze ezúttal is akad kivétel: az egyházaknak elég csupán egy nyilatkozatot tenniük.

 

Szegények partvonalon

Az 1,8 milliónyi magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben vagy fejlődésének alapvető feltételeitől megfosztva él. Százezrek élnek olyan lakásban, ahol nincs vécé, egymillió magyar otthonában nem fűtenek rendesen. Itthon már nem csak a munkanélküliek csúsznak a létminimum alá, két-három gyerekkel is igen gyakori a dolgozói szegénység. Herczog Mária szociológus ezért veti fel: a szülőket felelősségre lehet vonni elhanyagoló magatartás miatt, ha nem gondoskodnak gyermekükről, de mi a helyzet az állammal? A magyar állam más úton jár. A Nyugat-Európában példátlan egykulcsos adó, a családi pótlék 2009-es szinten történő befagyasztása és a gyermekek után járó adókedvezmény nálunk olyan perverz újraelosztást eredményez, amelyben minél gazdagabb valaki, annál többet kap. Pedig amerikai adatok igazolták: a gyermekek iskoláskor előtti fejlesztésébe befektetett minden egyes szövetségi dollár később 16,5 dollárt fial. Mert aki jó minőségű ellátást kapott, motiváltabb, több esélye van arra, hogy sikeresen elvégzi az iskolákat. Összeállításunkban megszólal L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője is. Szerinte nem igaz, hogy egy ilyen hosszú távú munka időarányos költségei horribilisak lennének. Tapasztalata szerint egy 500 fős falu vagy utcaközösség életének átalakításához már három főállású szakember is a siker reményében láthat hozzá. Beszélgettünk Misetics Bálint szociológussal is, aki állítja: a szegénység felszámolásához nem a pénz hiányzik, hanem a politikai szándék. Példaképp említi: amennyiből most lőtereket akarnak építeni, abból tíz éven át lehetett volna finanszírozni azt az adósságcsökkentési támogatást, amit 2015-ben megszüntettek. Pedig, hangsúlyozza Misetics, mindenkinek rosszabb egy olyan társadalomban élni, ahol egyre mélyülnek az egyenlőtlenségek, mert ilyen országokban rosszabb a közbiztonság, rosszabbak a diákok iskolai eredményei, több a mentális betegség, alacsonyabb a várható élettartam, sőt csökken a gazdasági növekedés is. És hogy mit tennének az ellenzéki pártok? Lakner Zoltán átnézte a terveiket, és arra jutott: sok ponton hasonlót, mégsem ugyanazt ígérik szociálisprogram-fejezeteikben.

 

A cselekvő gyűlölet

A gyűlölet-bűncselekmények ma már amnéziával eltakart, különösen sötét korszaka a kétezres évek végén volt, az Olaszliszkától a cigánygyilkosságokig terjedő időszakban. A Vadászjelenetek Magyarországon című kötet végigköveti a bírósági tárgyalásokat, faggatja a szereplőket, dokumentálja a furcsa hatósági tehetetlenkedéseket, és a végén nyomasztó következtetéseket von le a megbékélés lehetőségéről. Ajánlott olvasmány. A szerzőt, Tódor János újságírót kérdeztük.