2018/01 Balázs Péter

Vállalna szerepet Karácsony Gergely árnyékkormányában a rendszerváltás utáni kabinetek tagjait is tömörítő Válasszunk! 2018 mozgalom több tagja. Balázs Péter volt uniós biztos, exkülügyminiszter a 168 Órának azt mondja, megvan a szellemi kapacitásuk arra, hogy kormányzati programot is írjanak...

2018. január 3., 10:10

Szerző:

Közvetítene

Vállalna szerepet Karácsony Gergely árnyékkormányában a rendszerváltás utáni kabinetek tagjait is tömörítő Válasszunk! 2018 mozgalom több tagja. Balázs Péter volt uniós biztos, exkülügyminiszter a 168 Órának azt mondja, megvan a szellemi kapacitásuk arra, hogy kormányzati programot is írjanak, de egyelőre nyilvános vitákon érlelt, közös választási minimumprogram kidolgozásában segítenének az ellenzéknek. A mozgalomnak több jobboldali közszereplő is tagja, így például Bod Péter Ákos és Mellár Tamás. Balázs Péter közvetítene, hogy az ellenzéki szervezetek egymásra találjanak. Azon dolgozik, hogy minél több politikai pártból, korábbi kormányból jövő tapasztalt ember lépjen be a választási küzdelembe.

 

Lapozzon bele!

Mindenkire lőnek

Minden korábbinál nagyobb mértékben árasztották el a legnagyobb közösségi portált a kormánypárt 2018 tavaszán szavazatokért harcba induló politikusainak bejegyzései: adakoznak, ünnepelnek, koncerteznek, avatnak, átadnak, sőt ha kell, még az óvodákba is ellátogatnak. Valamennyi kormánypárti politikusnak a Facebook-oldalára ugyanazzal a layouttal, azaz megjelenéssel kerülnek ki a képek, mint a központi Fidesz‑oldalra, az ott található tartalmakat pedig olyan serényen osztják meg a képviselőjelöltek, mintha csak piros pont járna érte. A fideszesek Facebook-jelenlétéből kitűnik: jelentős erőforrás áll a rendelkezésükre, és egyetlen felületet sem akarnak átengedni ellenfeleiknek. Leginkább ezért fontos számukra a digitális közösségi térben való jelenlét, ami ma már nem generációs kérdés, sőt miközben a fiatalok lassan elfordulnak a Facebooktól, az idősebbek egyre aktívabbak a legnagyobb közösségi portálon. És mit csinálnak eközben az ellenzéki pártok? Még javában gyűrik egymást, hogy megegyezzenek végre a közös jelöltekről. Mielőtt az ellenzéki kiválasztottak egyáltalán beléphetnének a digitális kampánytérbe, kormánypárti riválisaik behozhatatlan előnyre tehetnek szert velük szemben. Egyvalaki biztosan hisz a hátrány ledolgozásában – Heiko Kretschmer, az MSZP új kampánytanácsadója. Interjúnkban kifejti: a politikai kommunikáció művészi oldala, hogy ne azokat győzzük meg, melyik a legjobb focicsapat, akik amúgy is mindennap követik a labdarúgás világát, így képben vannak, hanem olyanokat, akik, bár alkalomadtán egy jó meccsért tudnak lelkesedni, de messze nem szakértői a sportnak. A német szakember szerint a Fidesz szándékosan nem enyhíti a szociális feszültségeket, mert a legkiszolgáltatottabbakban könnyű félelmet gerjeszteni.

 

Kende Péter: Erre nem számítottam

Legalább háromnemzedéknyi időt élt, karácsonykor töltötte be a kilencvenet. Kende Péter szociológus, politikai író harminc éve él kétlaki életet, egyik hazája Franciaország, a másik nagy kötődése Magyarország, Budapest, a forradalom városa. Litván Györgyékkel együtt az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1994 óta a kuratórium elnöke, s bár az intézetet azóta állami ellenőrzés alá vonták, ma is bejár a Dohány utcai irodába. A háromnemzedéknyi időbe három nagy modernizációs kísérlet mellett három bukás is belefért. 1945 a szociális felemelkedés esélyét hozhatta volna el a nemzet kitaszítottjainak, 1956 a társadalmi forradalomét, 1990 a liberális demokráciáét. Mindhárom kísérlet elbukott. A demokrácia romokban hever, ’56 mítoszát szimbolikusan bedarálta a NER. Azt nem tudja, mikor és hogyan ér majd véget az Orbán-rendszer, de abban biztos, hogy az unió a nyitott nemzetállamok szövetsége marad, a nacionalista államok képtelenek lesznek uralmuk alá hajtanai a globalizált gazdaságot. Kende hiába „a borzalmas 20. század” gyermeke, mégis javíthatatlanul optimista.

 

Nem születtek tengni

A pedagógusokat kell jobb helyzetbe hozni: javítani kell társadalmi és anyagi megbecsülésüket, és el kell látni őket a hatékony tanári munkához szükséges eszközökkel – mondta lapunknak Csapó Benő professzor, akit az oktatást mérő számok mögötti folyamatokról kérdeztünk. Interjú.

 

Katona Klári életírásai

Új könyvével, a Közelséggel készül turnéra Katona Klári. Szeretné megmutatni, hogy miként lehet a mindennapit megtekintésre felemelni, szeretné elmondani, hogy a maga helyén mindenki képes arra, hogy változtasson, megtegye a magáét. Szerinte csak annak van értelme, ami előrevisz, bármit megismételni, ami megtörtént, számára nem izgalmas.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.