Történelmi összpróbák – Könyv a Vígszínház főrendezőjéről

2017. június 7., 09:31

Két éve jelent meg Orosz Ildikó könyve Halász Juditról Nem születtem varázslónak címmel. A Park Kiadó ezután egy másik vígszínházi nagyágyú memoárkötetének megírására kérte föl az újságírót. Az Összpróba. Múzsák és mesterek, avagy egy rendező emlékezései című könyv Marton László életét és pályáját mutatja be. A Kossuth-díjas főrendező 1985-től 2009-ig igazgatója is volt a Szent István körúti teátrumnak.

– Marton Lászlóval korábban nem ismertük egymást, de nagyon örült a megkeresésnek. 10-15 alkalommal többórás interjúkat készítettünk a színházi dolgozószobájában, nézhettem a rendezői próbáit, sőt a színművészeti egyetemi óráin is ott lehettem. Úgy éreztem, bizalmába fogadott, beengedett az életébe – mondta a 168 Órának Orosz Ildikó.

A szerző persze nem bulvárt akart írni. Marton személyes emlékein keresztül felelevenedik a Rákosi- és Kádár-korszak történelme, az akkori kultúrpolitika. Marton sokat beszél felmenőiről is, egy ízig-vérig polgári család múltjáról, s az egyik legfontosabb kérdésről: mit is jelentenek a polgári értékek, hogyan lehet megőrizni azokat a legzordabb diktatúra éveiben is? Így a memoár üzenetei tanulságosak és fontosak ma is mindannyiunk számára.

A színház a jelen pillanatainak művészete. Az előadásokról – ha nem rögzítette őket a kamera – legfeljebb anekdoták, halványodó emlékek maradnak fenn. Marton László visszaemlékezéseiben azonban újraéljük a magyar színművészet nagy korszakát, találkozhatunk zseniális alakjaival, például Latinovits Zoltánnal, Ruttkai Évával, Páger Antallal, Darvas Ivánnal. Rengeteg történet szól a rendező mestereiről is, Várkonyi Zoltánról vagy Horvai Istvánról. Az Összpróba izgalmas olvasmány és pótolhatatlan színháztörténeti kordokumentum is.

S. ZS.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.