A magyar divatkirálynő titka II. rész – A vörös fordulattól az öngyilkosságig

Divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeum Geraldine házában. A frissen felújított kerti pavilonban és a főépület Rotundájában Simonovics Ildikó divattörténész kutatásai alapján tárul elénk Rotschild Klára élete és szalonjának igaz története. A divat nagyasszonyának egykori műhelyében, kollekciói és fotográfiái közt nézelődtünk. Lapunk előző számában Budapest ostromának végéig követtük a divatkirálynő életét. A történet folytatása következik.

2020. január 19., 15:46

Szerző: Székely Ilona

Az ostrom és a háború után apja második házasságából született lányával, Zsuzsival nyitják meg újra a Deák téri szalont.

Fotó: Merész Márton

Amikor pedig a negyvenkilences államosítási hullám őt és divatbirodalmát sem kíméli, Rotschild Klára rövid ideig biztosítási ügynökként keresi kenyerét. Rábeszélő- és tárgyalóképessége legendás, ahogyan az okossága is. A vörös fordulat után is megtalálja azt az embert, aki munkájában és a divatszalon feltámasztásában a segítségére lehet. Elvégre a kommunista feleségek is szeretnek szép ruhában járni. Érveivel, párizsi kapcsolataival és nevének hangzásával (bár semmilyen rokoni szál nem fűzte a dúsgazdag bankárfamíliához) meggyőzte Bognár József belkereskedelmi minisztert (de a feleségét mindenképp), hogy az ő tevékenysége és divatüzlete csak emelheti a proletárhatalom fényét. Tény, hogy az ötvenes évek elején a békebeli, régi neves szalonosok közül egyedül Rotschild Klára nyithatta meg újra divatházát (kezdetben más néven), amely a Kádár-korban is végig a politikai, szellemi és gazdasági elit, valamint a művészvilág asszonyainak luxusüzleteként működött.

Állami pénzen évente kétszer Párizsba utazott inspirálódni, hogy a pesti aszfaltra varázsoljon egy kis eleganciát. Ötvenhatban megjelenik első divatjelentése az Ez a Divatban, és megnyílik vezetésével a Váci utcai Különlegességi Női Ruhaszalon. A Kádár-korszak első szépségversenyén ő a zsűrielnök, az ötvennyolcas brüsszeli világkiállításon pedig már saját kollekcióját is bemutathatja. Különös hatású lehetett divatbemutató körútja a Szovjetunióban az ötvenes évek végén, ahogyan emlékezetesek maradtak a csinos ruhák az Esős vasárnap című film gimnazista lányain is. (Béres Ilona, Tordai Teri, Polonyi Gyöngyi és Halász Judit Rotschild-ruhákban játszottak a vásznon Keleti Márton rendezésében.) A divatház kiemelt törzsvevője volt többek között a jugoszláv államelnök, Josip Broz Tito neje, Jovanka, akinek saját próbabája is volt az üzletben, és aki szoros barátságot ápolt Klára asszonnyal, bár nem értették egymás nyelvét. Tőle kapta például Vogi nevű fehér uszkárját (Vogue becézve) egy csokor orchideával, amikor Cigi nevű fekete uszkárja (alias Cigány) elpusztult. De a diplomatafeleségeken, jómódú orvosnőkön és ügyvédnőkön kívül a szalonban varratott ruhát Honthy Hanna, Váradi Hédi, Psota Irén, Darvas Lili, Halász Judit, Fischer Annie zongoraművész és Kovács Margit keramikus is. És igen, eljött finom ruhát ölteni a Váci utcába több alkalommal Kádár Jánosné is. A párfőtitkár neje majdnem mindig drapp, barna vagy sötétkék, egyszerű szabású kosztümöt csináltatott magának, sosem mozdult ki puritán világából. Rotschild Klára pedig divatkirálynőként fogadta vendégeit Duna-parti lakásának teraszán, ahol pezsgős összejöveteleket tartott és ahonnan a legszebb volt augusztusban a tűzijáték. Manökenjei a szocializmusban is megközelíthetetlen úrilányként csillogtak a kifutókon a Royal Szállóban, a Gerbaud-ban vagy a Duna Intercontinentalban.

Fotó: Merész Márton

És miközben Givenchyt és más hazai és külföldi hírességeket látott vendégül otthonában, a műhelyében dolgozó egyszerű embereket is elhalmozta figyelmességével. Givenchy lengyel bundát kapott, a francia üzleti partnereinek házi sütésű bejglit vitt, a bécsi szalonos barátjának libamájat, de a munkatársait is köszöntötte névnapjukon, születésnapjukon, karácsonykor, a tehetségeket pedig sokszor bátorította, taníttatta, és ha valamelyikük férjhez ment, ruhájukhoz az anyagot és a modellt is Párizsból kapták.

Egy-egy bemutató előtt sokszor éjszakába nyúlóan dolgoztak, ilyenkor Erzsi néni, a házvezetőnő töltött káposztát vitt be vacsorára, és ha valamelyik ruha nem állt jól a manökenen, Klára dühösen letépte azt. Ő maga szinte mindig Chanel-stílusú kosztümben járt, idősen is fűzőt és gyönyörű szemüvegkereteket hordott, kesztyű nélkül pedig soha nem tette ki a lábát az utcára. Kedvenc étele a paprikás csirke volt galuskával és fejessalátával, jó humora volt, kedvelte a disznó vicceket. Kéthetente kártyás összejöveteleket tartott a barátaival, a lóversenyre is gyakran kilátogatott, és megesett, hogy egy lovon sokat vesztett. Losonczi Páltól átvehette a Munka Érdemrend aranyfokozatát.

Hetvenhat szeptemberében káprázatos divatbemutatót tartott a Gundelban, de ekkor már iszonyú fájdalmak gyötörték sikertelen fogbeültetése miatt.

A vörös divatkirálynő novemberben lett öngyilkos. A konyhaablakból ugrott ki, a hetedik emeletről. 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.