Már 950 élő rokona van Arany Jánosnak

2018. augusztus 10., 18:43

Szerző:

Arany János szülővárosában immár 950 személynek állított ki emléklapot a helyi Arany János Művelődési Egyesület és a város polgármesteri hivatala arról, hogy az illető a költő vér szerinti rokona.

Arany János kiterjedt rokonságáról a Maszol közölt cikket pénteken. Az Arany-családfát Balogh László nyugalmazott nagyszalontai tanár állította össze a helyi református egyházközség anyakönyve alapján. A jelenleg élő rokonok adatait szóbeli közlések alapján vezette be a családfába. A portálnak adott nyilatkozatában Balogh László úgy vélte: Arany János tágabb rokonsága mintegy 2000 ma is élő személyt számlálhat, akiknek zöme a bihari mezővárosban él. A mostanáig kiosztott 950 oklevél 95 százaléka nagyszalontai lakoshoz került.

A családfában – amely Arany János szépapjával, a 17. században élt Arany Sámuellel kezdődik – 6200 élő és holt személy neve szerepel. A terebélyes leszármazási ábrát egy 84 méter hosszú és 1 méter széles molinóra nyomtatták ki, amely három hétig volt kiállítva a helyi Arany János Emlékmúzeum udvarán. 

Arany János mai rokonai valamennyien oldalági leszármazottak. Bár a költőnek volt két gyermeke, László és Julianna, vérvonala hamar megszakadt. Lászlónak nem született gyermeke, Julianna egyetlen lánya, Piroska pedig fiatalon, 21 évesen hunyt el, gyermektelenül. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke a portálnak elmondta, szeretnék állandó jelleggel, mindenki számára hozzáférhetővé tenni a családfamolinót, és egy olyan szerkezet elkészítését tervezik, amellyel a családfát előre-hátra lehetne csavargatni, nézegetni.

Amint a Maszol cikkírója megállapította: minden tizedik nagyszalontai magyar a költő rokona. A 17 700 lakosú mezőváros lakosai közül mintegy tízezer vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2011-es népszámláláson.

 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.