„Biztos vagyok abban, hogy hamarosan lesz még Oscar-díjunk”

2018. március 9. 21:10 - szerző: Sándor Zsuzsanna

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása a külföldi filmek kategóriájában bejutott az Oscar-díjra jelölt legjobb öt mű közé. Bár a díjat nem kapta meg, a magyar film újra a világ figyelmének középpontjába került. A Magyar Nemzeti Filmalap Oscar-váró partiján szurkoltunk.

– Az, hogy a magyar film bejutott az Oscar-jelöltek közé, olyan, mintha – mondjuk – a konyhaművészetben három Michelin-csillagot kaptunk volna. Fantasztikus eredmény – mondja Hegedűs Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója.

A belvárosi Ötkert étteremben beszélgetünk, itt rendezte meg Oscar-váró partiját a Filmalap. A lampionokkal díszített, fényárban úszó teremben finomságoktól roskadozó svédasztalok várták a vendégeket: a szervezet munkatársait és a filmes partnereket. Neves rendezőket, operatőröket azonban nemigen látni itt.

Az Ötkert vendégei nem tűnnek csalódottnak, amiért a legjobb külföldi film kategóriájában a Testről és lélekről helyett a chilei Egy fantasztikus nő vitte el az Oscart. Nemzetközi szakmai körökben ezt a produkciót tartották a legesélyesebbnek, fogadóirodákban erre fizették be a legnagyobb téteket.

– Bejött a papírforma? – kérdezem Hegedűs Bálintot.

– Nálam az volt a papírforma, hogy Enyedi Ildikó filmje nyer. De biztos vagyok abban, hogy hamarosan lesz még Oscar-díjunk.

A hazai filmtörténetben nem volt még arra példa, hogy három egymást követő évben az Oscar-jelöltek között legyünk. 2016-ban a Saul fia – szintén a legjobb külföldi filmek mezőnyében – lett győztes, tavaly pedig Deák Kristóf Mindenki című alkotása a rövidfilmek között. És most megint ott vonulhattak filmeseink a vörös szőnyegen. Ez persze elsősorban Enyedi Ildikó stábjának az érdeme, de a sikert magáénak érzi a Filmalap is.

Fotó: Merész Márton

Szász János szerint joggal. A rendező éjfél után érkezett, hogy kollégáival együtt szurkoljon. Ő is azt mondja, az Oscar-jelölés önmagában hatalmas siker, s a világ figyelmét ráirányítja az egész magyar filmgyártásra.

– Én sosem álltam be szidni a Filmalapot. Nagyon sokféle filmet támogatnak, és nincs ízlésterror. Enyedi Ildikó műve például érzékeny, személyes alkotás, és fantasztikus, hogy 18 év hallgatás után ezt megrendezhette. Ezzel a világ szakmai élvonalába került. Nem mindenütt kapnak ekkora lehetőséget a filmesek, például Szlovákiában szinte nem is létezik filmgyártás. Nekünk mázlink van.

Ő is most készíthette el A hentes, a kurva és a félszemű című új filmjét a Filmalap támogatásával, Enyedi mozija 420 millió forintos költségvetéssel jöhetett létre.

A Filmalap megítélése szakmai körökben azért ennél ellentmondásosabb. Báron György filmesztéta egy évvel ezelőtt mondta lapunknak: az Andy Vajna vezette társaság Európa legantidemokratikusabb filmes szervezete. A Filmalap élére hét évvel ezelőtt Orbán Viktor nevezte ki kormánybiztosnak. A testület döntőbizottságába ő kért fel filmes szakembereket. Hozzáértésüket senki nem vitatja, de a kinevezésük határozatlan idejű, és a szakma nem jelölhet tagokat a szervezetbe. Ugyanakkor tény: Vajna annyi pénzt lobbizott ki a filmgyártásnak, amennyi korábban soha nem állt rendelkezésre. És az élet bizonyította: túlcentralizált filmrendszerben is születhetnek nagyszerű művek. A Filmalap bevezette a forgatókönyv-fejlesztéseket is. Eleinte sokan attól tartottak, ez a cenzúra intézménye lesz. A tapasztalatok nem ezt igazolták. Enyedi Ildikó is úgy nyilatkozott: hasznos szakmai segítséget kapott a forgatókönyv-fejlesztőktől.

– Mi nem szoktuk senkire sem ráerőltetni a véleményünket – mosolyog az Ötkertben Hegedűs Bálint.

Ő is több forgatókönyvet írt már, és amikor először olvasta Enyedi írását, annyira jónak tartotta, hogy szinte irigyelte. Rögtön érezte, hogy ebből nagy film születhet. Szabad kezet adtak az alkotóknak.

Enyedi legutóbbi filmjét, a Simon mágust éppen húsz évvel ezelőtt mutatták be itthon, s azóta a Testről és lélekről az első új játékfilmje. A rendező nem is titkolta, mennyire megviselte a maratoni kényszerszünet. Szakmai és lelki segítséget főleg az jelentett, hogy az HBO Magyarország felkérésére közben megcsinálhatta a Terápia izraeli sikerszériájának hazai tévés adaptációját. A Testről és lélekről című művében viszont megújította korábbi filmnyelvét.

Még az Oscar-gála előtt hívtuk fel Réz Andrást a magyar versenyfilm esélyeit latolgatni. Jósolni nem mert, de hangsúlyozta: Enyedi filmjének mélységében érződik a majdnem húszéves felkészülési idő. Míg előző művei meglehetősen elvontak voltak, a Testről és lélekről Réz szerint az érzelmekről szól.

– Van két ember, aki az élet vesztes oldalán áll: a férfi testileg sérült, a nő lelkileg. Ám a történet nem dramaturgiai klisék szerint épül föl, nem az a vége, hogy mindketten meggyógyulnak. A film azt állítja, hogy nem kell a társadalmi normáknak megfelelni. Ezek a látszólag vesztes emberek is megtalálhatják egymást, és teljes életet élhetnek. Egyébként ennyire jól megírt, valóságos párbeszédeket rég hallottam magyar filmben.

Enyedi műve naturális és költői egyszerre. Egy vágóhídon játszódik, a béna karú Endre itt gazdasági vezető. Őt Morcsányi Géza dramaturg, a Magvető Kiadó volt igazgatója alakítja. Filmbeli szerelme minőségellenőrnek kerül a vágóhídra. Az autisztikus zavarokkal küzdő Máriát Borbély Alexandra játssza. Alakításáért a legjobb európai színésznő díját kapta meg nemrég Berlinben.

Fotó: Merész Márton

Gyakran hallani, hogy a váratlan nagy siker akár súlyosabb teher a kudarcnál is. Enyedi Ildikó jól birkózott meg ezzel a feladattal is. Filmjét először a tavalyi Berlinálén mutatták be, és rögtön megnyerte a fődíjat, az Arany Medvét, majd a sydney-i filmfesztivál fődíját is. Nem szédítette meg a siker, sőt nem is remélte, hogy a filmje bejuthat az Oscar-esélyes legjobb kilenc külföldi film közé. Ráadásul ebben a mezőnyben idén rekordszámú induló volt: 92 ország műveiből válogathatott az Amerikai Filmakadémia. Szakmai bizottságaik választották ki aztán az Oscar-jelöltek legjobb ötösét kategóriánként. Furcsaság, hogy a végső szavazásba az Amerikai Filmakadémiának mind a körülbelül nyolcezer tagját belevonják. Titkosan voksolhatnak azok is, akik látták az adott filmet, és azok is, akik nem. Ez főleg a külföldi filmek helyzetét nehezíti meg, hiszen az Oscar kapujában már nem feltétlen a művek minősége, hanem a reklámjuk dönthet az esélyekről.

Az számít, hogy a nyolcezer akadémiai tag közül hánynak tudják megmutatni a filmet, mekkora a hírverés. Ehhez rengeteg vetítést kell szervezni, és promóciós hadjáratokat. Amerikában és máshol is, hiszen az akadémiának a világ minden részéről vannak tagjai. Két évvel ezelőtt a Saul fiának kampányát a Sony Pictures szervezte több mint fél éven át az Egyesült Államokban. A Sony keményen hajtott Nemes Jeles András filmjének Oscar-díjáért. Az Enyedi-film világforgalmazója a Netflixnek adta el az Oscar-kampány szervezésének jogát. A tárgyalások azonban elhúzódtak, s ez is oka volt annak, hogy a Testről és lélekről tengerentúli marketingje nem túl erősre sikerült. Sokakhoz el sem jutott a film híre.

– A Netflix nem mozifilmhálózatban érdekelt: ez egy amerikai online videotéka-szolgáltató. Az ő bevételeik elsősorban az előfizetőiktől függenek, s kevésbé attól, hogy a filmjük milyen díjat nyer. Ez részben hátrányt jelentett az Oscar-díjnál, másfelől előny is, hisz az online videotéka milliókhoz eljuttatja Enyedi Ildikó művét – magyarázza Hegedűs Bálint.

A stábból többen kiutaztak a Los Angeles-i gálára. De azért a Filmalap buliján is ott voltak néhányan az alkotók közül. Például a film vizuális trükkjeiért felelős KGB Stúdió vezetője, Klingl Béla. Ő leginkább annak örült, hogy sokan észre sem vették, hogy a filmben trükkök is vannak. Az ő szakmájukban ez a legnagyobb elismerés. A mester a mobilján mutat meg néhány „ilyen volt, ilyen lett” átalakítást a filmből. A történet két főhőse álmában, szarvassá válva találkozik egymással az erdőben. Ehhez két szarvassal forgattak. Az egyik állatot úgy sikerült elindítaniuk, hogy előtte egy ember csalogatta vödörnyi szénával. Aztán a filmkockákról a vödrös alakot eltüntették, s a nézők már csak a magában kóricáló ünőt láthatják. Egy másik jelenetben Mária öngyilkosságot kísérel meg: felvágja az ereit.

– Borbély Alexandra csuklójára plasztik bőrt helyeztünk, amit gumiból készült üvegszilánkkal vágott meg. Az élethű műanyag „sebbe” csövet vezettünk, és egyik kollégánk pumpálta bele a művért. A kész verzióban persze ezek a kellékek nem látszanak. Mária filmbeli lakását egy stúdióban rendeztük be. Ezt is átalakítottuk úgy, mintha egy emeletes ház felső szintjén lenne, felette az égbolt.

Békés Italának utólag írt szerepet a filmbe Enyedi Ildikó
Fotó: Merész Márton

A Testről és lélekről legemlékezetesebb mellékszereplője Békés Itala. A néhány nap múlva 91. életévét betöltő színésznő is eljött az Oscar-váró buliba. Elmondta nekünk: régóta szeretett volna Enyedi Ildikóval dolgozni, és boldog, hogy ez végre sikerült.

– Ildikó az Örkény Színházban látott engem a Meggyeskertben. Ebben Firszt, az öreg inast játszottam. Annyira tetszett Ildikónak a játékom, hogy direkt a számomra utólag beleírt egy kis szerepet a filmjébe.

Békés Itala ebben egy szabadszájú takarítónőt alakít annyi humorral és bölcsességgel, hogy pár mondatával is felejthetetlen. Szerinte a kis szerepeket nehezebb eljátszani.

– A nagy szerep megírja önmagát, de a kicsit a színésznek kell megcsinálnia úgy, hogy észrevegyék őt a színpadon vagy filmben is. Annyira megszerettük egymást Enyedi Ildikóval, hogy azt mondta: írni fog rám egy filmes főszerepet. Csak éljem meg!

A fáradhatlan színésznő sorra adja az interjúkat a filmalap partiján, s hajnalban még a kivetítőn nézi a Los Angeles-i élő közvetítést.

A külföldi filmek kategóriájának eredményhirdetése után azonban a vendégek többsége hazaindult. Nem hallották, amikor Enyedi Ildikó az Oscar-gála után azt üzente a magyar tévénézőknek: „Szép volt, jó volt, nagyon nagy öröm volt. Jövünk a következő filmmel.”