Bálint András: „Egyszer csak felrobban és visszavág”

2018. február 12., 12:49

Szerző: Szentgyörgyi Rita

– Eddigi pályája során főleg az irodalom és a költészet felől közelítette meg a színházat. Milyen váltást jelent, hogy belekóstolhat Bodó Viktor összművészeti perfomansz jellegű színházába?

– Tanára voltam Viktornak a Színművészetin, húsz éve ismerem őt. Figyelemmel kísértem a pályáját, sok előadását láttam. Nagyon kedvelem azt a fajta színházat, amit csinál, és nagyon jó, hogy részt vehetek benne. Mindig is szerettem az improvizációt, a szabadabb módszert. Bodó filmes módon gondolkodik, azonnali hatásokra törekszik. Lényegében filmjeleneteket rendez, eredeti hanggal, felépített díszletben próbálunk.

– Milyen színészi hozzáállást igényel Bodó gegparádéval, váratlan effektekkel dúsított világa, a darab többrétegű szövegének a felfejtése?

– A Krakken művelet egyszerre összeesküvés-történet, politikai-társadalmi szatíra, akciókkal színesített krimi. Rokonságban áll Gogollal, nem véletlen, hogy Bodó rendezte A revizort. Próbáról próbára születnek új szövegrészek, akár Viktor, akár a színészek részéről. Nagyon rugalmasnak, hajlékonynak és alkalmazkodóképesnek kell lenni, ami egyáltalán nem baj az én koromban sem. Amellett, hogy a szöveg folyamatosan alakul, változik, mindenféle hihetetlen fordulatokat és gegeket talál ki Viktor. Néha egy légy repülése, egy papír elszakadása, egy altesti hang vagy éppen a háttérben zajló erotikus akció is belekerül a készülő előadásba.

Fotó: Lakatos Péter

– Szóval egyenrangú alkotótársnak érzi magát, nem pedig a rendezői elképzelés „végrehajtójának”?

– Szívesen átadom magam Bodó alkotói stílusának. Értékelem az erős rendezői szándékot, akaratot, határozottságot. Rendkívül rokonszenvesnek tartom, hogy időnként azt mondja valamire, hogy nem tudja. A Krakken művelet színészgárdájából sokan már dolgoztak vele, ismerik kvázi a nyelvét, a gondolkodását. Roppantul élvezem, hogy megint szabad színész lehetek. Hosszú ideig voltam igazgató, időnként rendeztem és tanítottam is, de alapvetően mindig színész maradok.

– Pondor államtitkár szerepében A Krakken művelet összeesküvés-történetének a kulcsfiguráját hozza. Hogyan rajzolná meg az ő karakterét?

– Gyabronka József kulturális minisztere mellett vagyok államtitkár. Egy diktatórikus ország, bizonyos Honoshország képviseletében veszünk részt az Expón egy képzeletbeli idegen országban, Sarntröllben. Hivatalnok minőségünkben mi képviseljük a hatalmat a darabban. Kettőnk közül Rables miniszter az indulatosabb, ostobább, gőgösebb. Pondor hűvösebb, diplomatikusabb, intellektuálisabb figura. Ebben az alá-fölérendeltségi viszonyban bizonyos helyzetekben a helyettesnek nagyobb a hatalma, mint a főnökének. Nagyon ismerős emberi viszonylatokat ábrázolunk. Pondor a számító, kiegyenlítő személyiség, időnként megalázza őt a főnöke. Sokáig lenyeli a megaláztatásokat, aztán egyszer csak felrobban, és visszavág.

– Mondhatni, szabadabb pályán mozog, amióta megvált a Radnóti Színház igazgatásától.

– Természetesen a Radnóti színésze maradtam, de nem veszett ki belőlem a kalandvágy és a kíváncsiság. Veszprémben két musical felkérés is megtalált. A My Fair Ladyt rendeztem, az Isten pénzében pedig játszom. Emellett további vidéki meghívásaim vannak rendezőként. Végre szabad színész vagyok!

***

A Krakken művelet bemutatójára március 3-án kerül sor az Átriumban.

További előadások: március 15-én és 16-án.

További információk az Átrium honlapján

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.