A Terror Háza pénzt adott egy dokumentumfilm elkészítéséhez, aztán megtiltotta, hogy bemutassák

2017. november 26., 18:08

Szerző:

Egy rendhagyó szerződés miatt nem láthatja a közönség a Látlelet egy kórházról – Tétényi, 1956 című dokumentumfilmet, amely kuriózumnak számító amerikai felvételek alapján készült a forradalom sérültjeinek és önkéntes ápolóinak a sorsáról – írja a Magyar Nemzet. A két alkotó, Ferenczy Erika és Kínyó Ferenczy Tamás  kétévi kutatómunka után nyerte el a támogatást a Smidt Mária fémjelezte Terror Háza Múzeum 1956-os Emlékbizottságának Zsigmond Vilmosról elnevezett pályázatán.

Bár a dokumentumfilm tavaly el is készült, a késve, 2016 augusztusában érkező támogatási szerződésben szerepel egy  klauzula, amely miatt nem mutathatják be. Ez a klauzula úgy szól, hogy a leforgatandó alkotás kizárólag oktatófilm lehet, sem a televíziók, sem a mozik nem vetíthetik.  Visszakérdeztek, hogy miért nem, de a Terror Háza csak egy szűkszavú válaszra méltatta őket, amely úgy szól, hogy ha nem írják alá a szerződést, akkor nem kapják meg a támogatást, Magyarországon pedig csak olyan filmeket lehet bemutatni, amelyek az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos vezette Magyar Nemzeti Filmalap jóváhagyásával (illetve megrendelésére, támogatásával) készültek.

A Magyar Nemzet szerint a kommunizmus cenzúráját idéző tilalom nyilvánvalóan több kérdést is felvet. Ezek közül csak az egyik, hogy mi értelme pénzügyi támogatást nyújtani egy olyan film elkészítéséhez, amelyet aztán nem tárnak a közönség szeme elé.

A lap által megrázó, sűrű atmoszférájú alkotásként aposztrofált dokumentumfilmet eddig csak zárt körben – például a forradalom évfordulóján a Szent Imre Kórházban – vetítették. 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.