A halhatatlan Piszkos Fred – Így látják a kortárs művészek Rejtő Jenő figuráit

2018. április 5., 15:39

Szerző:

Hetvenöt évvel ezelőtt halt meg Rejtő Jenő vagy, ahogy álnevén sokan ismerik, P. Howard. Az évforduló alkalmából, az író születésnapján, március 29-én, Piszok Alfréd és a többiek címmel kortárs alkotók kiállítása nyílt meg a budapesti Insomnia Art Galleryben. Az esemény szervezője, Tanai-Toguro Gyula képzőművész a 168 Órának elmondta, gyerekkora óta rajong Rejtő műveiért.

– Én még olvastam nagyapámnál a szerző filléres regényeit, a szüleimnél pedig ott volt a hetvenes években megjelent Albatrosz-sorozat. Ha kikapcsolódni vágyom, újraolvasom Rejtő könyveit. Századjára is szórakoztatóak.

A látszólag könnyed ponyvasztorik mögött valójában drámai sorsok tárulnak fel. Rejtő figurái hús-vér alakok, a hozzájuk hasonló nehézfiúk, börtöntöltelékek megtalálhatók akár a mai pesti éjszakában, kocsmákban is. A rejtői világ kétes egzisztenciái talán most hajléktalanok lennének.

Rejtő Jenő élete is olyan, mint egy tragikus ponyvaregény. 1905-ben született, fiatalon bokszolt, színésznek tanult, végigcsavarogta Európát, belépett az idegenlégióba. Majd hazajött, kávéházi író lett, állandó anyagi gondjai voltak, a lipótmezei elmeosztályon lakott. A zsidó származású író utolsó könyvében, a Csontbrigádban szinte előre megírta azt az értelmetlen szörnyű halált, ami sok ezer sorstársával együtt rá is várt hamarosan. 1942 végén berendelték őt is munkaszolgálatra, orosz frontra vezényelték. Voronyezsnél, a mínusz 40 fokos jégmezőben megfagyott.

Piszkos Fred, Tuskó Hopkins és a többiek viszont halhatatlanok. Kortárs alkotóink agyagban, grafikákon, festményeken idézik meg őket, láthatunk polgárpukkasztó művet a láthatatlan légióról, sőt akad olyan művész is, aki biciklivázra festette Rejtő klasszikusait. A tárlat április 7-ig megtekinthető.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.