Végleg szégyenpadra ültették Orbán Magyarországát, az EP a szigorú büntetésre szavazott

2017. május 17. 13:51

Az Európai Parlament szerdán Strasbourgban megszavazta azt a határozati tervezetet, amely a lisszaboni szerződés hetes cikkelye szerinti eljárás elindítására szólítja fel az Európai Unió intézményeit.

Az állásfoglalást a 751 fős EP jelenlévő 678 képviselője közül 393 támogatta és 221 utasította el. Hatvannégyen tartózkodtak.

A határozati tervezetet az EP négy baloldali frakciója tette le az asztalra a múlt csütörtökön. Arra hivatkozva szólítottak fel a hetes cikkely alkalmazására, hogy Magyarországon rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve a demokratikus alapjogok, amit szerintük a a menedékkérők automatikus letartóztatását lehetővé tevő magyarországi törvény, a civil szervezetek megbélyegzését célzó jogszabály és a felsőoktatási törvény módosítása, a lex CEU is tanúsít.

A most elfogadott határozatban az EP felszólítja a magyar kormányt, hogy vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt, a lex CEU-t és a civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslatot is. Az Európai Bizottságot arra kéri, hogy szigorúan ellenőrizze, Magyarország hogyan költi el a EU-s támogatásokat, és leszögezi, hogy most az EU vizsgázik, hogy képes a megvédeni a saját értékeit az egyik tagországával szemben.

Fotó: Yves Herman/Reuters

A hetes cikkelyhez mérhetően kemény szankció nincs még egy az EU-ban, a tagországok között pedig Magyarország az első, amely ellen elindíhatják a „nukleáris opció” becenéven ismert eljárást. Az EP a határozati javaslat megszavazásával azt kezdeményezte,  hogy Magyarország veszítse el a szavazati jogát az EU legnagyobb hatalmú szervében, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.

A szavazatai jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt viszont igen, hogy Magyarországnak úgy kell betartania a brüszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben.

Azt, hogy a baloldali határozati javaslatot megszavazzák, előrevetítették az EP-frakciók jelzései is, a Politico legalábbis szinte mindegyiktől azt az információt kapta, hogy a frakcióbeli többség Magyarország felelősségre vonása mellett áll.

Forrás: Guy Verhofstadt/Twitter

Orbán Viktor és a Fidesz allűrjeit korábban megelégelte az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez a magyar kormánypárt tartozik, és amelynek 67 képviselője most az állásfoglalás mellett szavazott. Frank Engel luxemburgi képviselő egy lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott, most már „mindenkit undorít” a Fidesz magatartása. Ezt a magatartást fémjelezte a nyíltan az EU ellen uszító „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány is. Az EPP elgondolkodott azon is, hogy kizárja a Fideszt a pártcsaládból. Bár ez végül nem történt meg, Orbánt zárt ajtók mögött keményen megfenyegették, hogy tartsa magát az Európai normákhoz.

A szavazás előtt Manfred Weber néppárti frakcióvezető a Twitteren azt írta, az EPP nem zárja ki a hetes cikkely alkalmazását Magyarország ellen, de az Orbán-kormánynak meg kell adni a lehetőséget, hogy reagáljon. Ahhoz, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesszék, az Európai Parlament többségi támogatásán kívül két körben az Európai Tanácsnak is minősített többséggel kell megszavaznia a lépést.


Két korábbi tweetben Weber azt írta, pártcsaládja elvárja, hogy Magyarország azonnal léptesse hatályba az EB ajánlásait a felsőoktatással kapcsolatban, az oktatási szabadság pedig nem lehet vita tárgya.

Az EPP maga is előállt egy, a most elfogadotthoz képest puhított határozati tervezettel. Ebben az szerepel, hogy Magyarországnak haladéktalanul fel kell függesztenie a lex CEU-ban foglalt határidőket, és nyilatkozatot kell kiadnia, miszerint a CEU szabad intézményként Budapesten maradhat.

Az EB a múlt hónapban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a lex CEU miatt, és egy hónapot adott, hogy az Orbán-kormány megindokolja, hogyan felel meg a jogszabály az EU-s jogi normáknak.

A Fidesz cinikusan reagált a szavazás hírére. Hidvéghi Balázs, a magyar kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen a hetedik cikkelye Magyarországgal szemben. Szerinte a most elfogadott határozat „hetet-havat összehord”, és csak egy újabb frontális támadást jelent az Orbán-kormány ellen, amelyet a kabinet elutasít. Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást - hangoztatta Hidvéghi. Gulyás Gergely Fidesz-alelnök a maga részéről „súlytalannak” nevezte a szavazást. Úgy vélte, az EP ezzel is csak a saját hatáskörét lépte túl.

Michael Ignatieff, a CEU rektora ezután viszont üdvözölte az EP döntését. „Itt az idő, hogy a kormány hallgasson arra a világos üzenetre, amit az Európai Parlament, az Európai Bizottság, számos ország kormánya, egyetemek, szervezetek, kutatóintézetek és több ezer támogató fogalmazott meg Budapesten és szerte a világon” – hangoztatta Ignatieff, hozzátéve, „teljességgel elfogadhatatlan”, hogy politikai célokból túszul ejtenek egy egyetemet 1440 diákjával és 980 oktatójával és dolgozójával együtt.