Varga Judit elutazott megmondani az Európai Uniónak, hogy Magyarország az első
Hétfőn délelőtt 10 órakor veszi kezdetét az Európai Tanács találkozóit előkészítő Általános Ügyek Tanácsának (GAC) brüsszeli ülése, amelyen Magyarország érveit is meghallgatják a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárásban. Az eljárásnak kulcsjelentőségű lépcsőfoka az Orbán-kormány érveinek a meghallgatása, és amíg Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár azzal hangolt rá, hogy bevándorláspárti bosszúállók támadják Magyarországot, Varga Judit igazságügyi miniszter a saját bevallása szerint Orbán Viktor kissé üres pénteki megjegyzésével utazott el rá: Én azért vagyok európai, mert magyar vagyok, ha nem lennék magyar, nem is tudnék európai lenni.
A lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás előtt a Sargentini-jelentés elfogadása nyitotta meg az utat az Európai Parlamentben 2018. szeptember 12-én. Magyarország írásban már válaszolt az Európai Parlament kritikus észrevételeire a demokrácia és a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. A hétfői meghallgatás sem lesz nyilvános, csak az érkezését közvetítik, és sajtótájékoztatót tartanak.
Az EP aggályai az alábbi területekre fókuszálnak:
- az alkotmányos és a választási rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- korrupció és összeférhetetlenség,
- a magánélet védelme és az adatvédelem,
- a véleménynyilvánítás szabadsága,
- a tudományos élet szabadsága,
- a vallásszabadság,
- az egyesülési szabadság,
- az egyenlő bánásmódhoz való jog,
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- és a szociális jogok.
Ezeket az aggályokat az Orbán-kormány nevében még másfél éve, a Sargentini-jelentésről szóló vitában még azzal utasította el, hogy minősített hazugságok gyűjteményéről van szó, Orbán Viktor pedig 2018. szeptember 12-én az EP-ben azt mondta:
Magyarország védeni fogja a jogait, ha kell, önökkel szemben is.
A GAC az EU-tagországok kül- és EU-ügyi minisztereiből áll. Hétfői ülésén csak az egyik napirendi pont Magyarország meghallgatása, Varga Juditot és a magyar delegációt viszont nyilvánvalóan kellemetlen kérdések várják, a leginkább talán az EU soros elnöki tisztségét betöltő Finnország részéről, amelynek deklarált prioritása a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, és amelyet Kovács Zoltán és személyesen Orbán Viktor is bírált a közelmúltban. Meglehetősen álszent vádként elhangzott, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, a finn tudományos akadémia az oktatási minisztérium alá tartozik, a bírákat pedig az államfő nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára, amire válaszul Kovács Zoltán egy térképet kapott Ville Cantell, a finn külügyminisztérium EU-s ügyekért felelős szóvivőjétől, hol érdeklődjön inkább. Antti Rinne finn kormányfő szeptember 30-án Budapestre látogat.
Szankcióktól az Orbán-kormánynak egyelőre nem kell tartania, a GAC hétfői ülése csak a meghallgatásról szól, a kül-és EU-ügyi miniszterek egy későbbi időpontban döntenek arról, fennáll-e Magyarországon az alapvető demokratikus értékek megsértésé. Ha négyötödük úgy ítéli meg, hogy igen, akkor Magyarország ajánlásokat kap. Határidő nincs, a folyamat gyakorlatilag bármeddig elhúzódhat. Lehet az egésznek a vége az is, hogy Magyarország elveszíti a szavazati jogát az Európai Tanácsban, de valószínűtlen, hogy eddig fajul az ügy, ami viszont az érdemi intézkedéseket illeti, az Európai Unió vezető politikusainak kezd tetszeni az ötlet, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék az EU-s pénzek kifizetését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke már a programbeszédében jelezte, hogy szeretne létrehozni egy olyan mechanizmust, amely ellenőrzi a jogállamiság elveinek a teljesülését az EU tagországaiban.
Varga Judit hétfő reggel mindenesetre tweetelt még egyszer, azt állítva, Magyarország fogja visszatenni a jogot a jogállamiságba.
Tytti Tuppurainen finn EU-ügyi miniszter érkezéskor jelezte is, hogy nagyon hosszú, kemény napra számít.
