Szexuális erőszak és embertelen körülmények az észak-koreai hadseregben
– Nagyon hamar megszűnt a menstruációm, a szexuális erőszak pedig sokaknak a mindennapok része lett – nyilatkozta a BBC-nek Lee So Yeon, az észak-koreai hadsereg egyik volt katonanője.
Yeon több mint két tucat nőtársával osztozott egy szobán. Mindenki kapott egy szekrényt, amelyben az egyenruháját tarthatta, tetejükön két fotó: egy Kim Ir Szenről, Észak-Korea államalapítójáról, a másik pedig fiáról, Kim Dzsongilről.
A férfiak és nők napi rutinja sok tekintetben hasonló volt. A napot edzéssel kezdték, a nőké valamivel rövidebb volt. Őket azonban a főzésbe és takarításba is bevonták, ami alól a férfiakat felmentették. A kemény edzés és az egyre kisebb ételadagok okozta stressz és alultápláltság miatt a nők menstruációja megszűnt a belépésüktől számítva fél éven belül.
2016-ban Kim Dzsongun „prémiumkategóriás” kozmetikai csomagot osztott ki a női pilóták között. Sokra nem mentek vele, tekintve hogy a vidéken állomásozó katonai egységeknél még mindig nem mindenhol biztosított a toalett, ezért a nőknek gyakran férfi társaik előtt kell könnyíteniük magukon.
Yeon már rég nem szolgál a hadseregben, de az 1992-től 2001-ig tartó tíz év mély nyomokat hagyott benne, máig élénken emlékszik a rizsmatracokból áradó bűzre. – Az egyik legnehezebb dolog az volt, hogy nem tudtunk rendesen tisztálkodni, nem volt meleg víz. Egy csővel bevezették a hegyi patakot, amin keresztül békák, kígyók is jöttek a vízzel együtt. – Lee most 41 éves, a kilencvenes években, a nagy éhínség idején csatlakozott a hadsereghez a napi garantált étkezés miatt.
Jieun Baek, a North Korea’s Hidden Revolution című könyv szerzője elmondta, hogy az éhezés miatt nagyon sok fiatal nő vált kiszolgáltatottá, sokan, Yeonhoz hasonlóan, élelemért csatlakoztak a hadsereghez, ahol mindennapi volt a zaklatás és a szexuális erőszak.
Az Észak-Korea-szakértő és újságíró Juliette Morillot és Jieun Baek megerősítik, hogy Lee vallomása egybevág az általuk hallott történetekkel, de ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy fenntartással kell kezelni a disszidált észak-koreaiak vallomásait. A nagy érdeklődés miatt sokan hajlamosak eltúlozni, kiszínezni a tényeket a médiában, különösen, ha jól meg is fizetik őket érte. Lee So Yeon azonban a BBC szerint semmit nem kapott az interjúért.
Morillot és Baek is úgy tudják, nagyon gyakori a hadseregben a nők szexuális zaklatása, annak ellenére hogy ezt ők maguk nem vallják be, csak azt mondják: hallották, mással megtörtént.
Morillot szerint a férfiak azért is ússzák meg legtöbbször az erőszakot, mert senki nem hajlandó tanúskodni ellenük, pedig ha megtennék, akár hét évig tartó börtönbüntetést kaphat az elkövető. – Rendkívül patriarchális még az észak-koreai társadalom, a családon belüli erőszak is nagy elfogadottsággal bír, nincs ez másképp a hadseregben sem – mondja Morillot.
Lee 28 évesen, 2001-ben szerelt le a hadseregtől. Megkönnyebbült ugyan, de mivel szinte gyerekként került be, azt mondja, nem készült fel a kinti életre, anyagi gondokkal küzdött. 2008-ban döntött úgy, hogy elmenekül az országból. Először elkapták a kínai határon, és egy évig börtöntáborba került. Szabadulása után nem sokkal újra megpróbálkozott a szökéssel. Átúszta a Tumen-folyót, és egy közvetítő segítségével Kínán keresztül eljutott Dél-Koreába.
Lee még önkéntesen lépett be a hadseregbe, de 2015-ben bejelentették, hogy minden lánynak 18 éves korától kezdve kötelező a hét éves katonai szolgálat. A férfiak 10 évig kötelesek szolgálni, ez a világon a leghosszabb kötelező katonai szolgálat. A kormány a teljes költségvetés 15 százalékát költi a hadseregre, ám egyes források szerint ez valójában 40 százalék. A különösen tehetséges fiatalok, akik sportban vagy zenében tehetségesek, felmentést kaphatnak a szolgálat alól. Az agresszív fegyverkezési stratégia, a rakétakísérletek és Észak-Korea ellenséges politikája miatt Trump visszahelyezte Észak-Koreát az amerikaiak terrorlistájára.
