Rendkívül rossz hírt kapott Orbán Viktor veje az ötórai tea előtt
Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatban. Javaslatuk célja, hogy az OLAF-ot felruházzák a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy a szervezet szorosan együttműködhessen az Európai Ügyészséggel az uniós költségvetést érintő csalások elleni küzdelemben – áll egy szerdán nyilvánosságra hozotta bizottsági sajtóközleményben.
A javasolt módosítások pontosítják azokat az eszközöket, amikkel az OLAF rendelkezik a közigazgatási vizsgálatok lefolytatásához. Ez különösen az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, a bankszámla-információkhoz való hozzáférésre, valamint a héa-csalás elleni küzdelmet szolgáló eszközökre terjed ki. A bankszámlákhoz is hozzáfér ezután a testület, ami lehetővé teszi az egyre kifinomultabb csalási formákban történő pénzmozgások azonosítását.
– A költségvetés valóban az uniós hozzáadott értékről szól. Biztosítanunk kell, hogy minden egyes eurócentet a polgáraink javára költünk el. Ez azt jelenti, hogy a csalás és a korrupció elleni küzdelmet minden eddiginél erőteljesebbé kell tennünk. Biztosítanunk kell, hogy az OLAF megfelel a céljának, és zökkenőmentesen és hatékonyan dolgozik együtt az Európai Ügyészséggel. Meg kell őriznünk az erős OLAF-ot, amely az Európai Ügyészség büntetőjogi megközelítését szilárd közigazgatási vizsgálatokkal egészíti ki
– jelentette ki Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásért felelős európai biztos.
Az Európai Ügyészséget pedig hatáskörrel látják el az uniós költségvetést érintő büntetőügyek – például az uniós költségvetéssel kapcsolatos korrupció vagy csalás, illetve a határokon átnyúló héa-csalás – kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására.
A 883/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló mai javaslat célja annak biztosítása, hogy az OLAF az Európai Ügyészség szoros és megbízható partnerévé váljék, és ezután is elvégezze a közigazgatási vizsgálatokat az Európai Ügyészség munkáját kiegészítve.
Így az OLAF rendkívül fontos szerepet tölt majd be az uniós pénzügyi érdekek és az adófizetők pénzének védelmében.
A két hatóság szoros partnerségben fog együttműködni.
Amikor az OLAF bűncselekményt tár fel, arról jelentést készít az Ügyészség felé, és annak kérésére támogatást biztosít a nyomozás során. Az OLAF ezenkívül folytatja a tagállamokban a szabálytalanságok kivizsgálását. Azokban az ügyekben is, amire az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel, és azokban az uniós tagállamokban is, amik nem csatlakoznak az Európai Ügyészséghez.
Jogilag szabályozzák az együttműködés, információcsere, vizsgálati munka kereteit, ahogy az információcsere menetét az OLAF és az Ügyészség között. A módosítás számos pontosítást is tartalmaz, amik erősítik az OLAF vizsgálatainak eredményességét. Olyan szabályokat is tartalmaz, amik a helyszíni ellenőrzésekre vonatkoznak. Ezek adják az OLAF hatáskörének központi elemét, életbevágóan fontosak a jogellenes magatartást alátámasztó vagy megcáfoló bizonyítékok feltárásához.
Az OLAF volt az a szervezet, amely kivizsgálta a korábban Orbán Viktor veje, Tiborcz István résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. gyanút keltő közvilágítási pályázati sikersorozatát. A különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projekt mindegyikében felvetődik a visszaélés gyanúja, 17 pályázat esetében pedig az OLAF azt is megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Emiatt az OLAF 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint EU-s támogatás megvonására tett javaslatot. Három 2009-es projekt miatt 534 ezer euró, 17 2009-es projekt miatt 29 millió euró, és 15 2014-es projekt miatt 14,2 millió euró támogatást bukhat.
Hivatalosan szuverenitási aggályok miatt Magyarország eddig nem csatlakozott az Európai Ügyészség alapító tagországaihoz.
