Putyin beszélni akar Orbánnal, a magyar miniszterelnök a héten veszélynek nevezte Oroszországot

2018. július 13. 19:36 - szerző: Ágoston Zoltán

Bár a hivatalos kétoldalú találkozójukra csak szeptemberig kell várni, Vlagyimir Putyin vasárnap, az oroszországi  futball-világbajnokság Moszkvában tartandó döntőjének a napján személyesen tárgyalni akar Orbán Viktorral – írja a Reuters Jurij Usakovra, az orosz elnök külpolitikai főtanácsadójára hivatkozva. Bemrég az Index nyomán mi is beszámoltunk arról, hogy Orbán szeptemberben Moszkvába utazik találkozni Putyinnal, de holnapután is beugrik  megnézni a világbajnokság döntőjét, a Horvátország–Franciaország meccset a Luzsnyiki Stadionban.

Az, hogy Putyin miről akar beszélni Orbánnal, a Reuters híréből nem derül ki, de a magyar miniszterelnök a héten tartott NATO-csúcs alatt tett egy kissé meglepő kijelentést, amely így hangzott:

„A keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus.”

Ez a kijelentés első hallásra azért meglepőnek tűnhet, mert Orbán az EU-tagországok jelenlegi politikai vezetői között gyakorlatilag egyedüli, aki szívélyes viszonyban van Putyinnal, a Kreml pedig neki rebeghet hálát, amiért Paks II. megépítésével évtizedekre Oroszország adósává tette Magyarországot. Amiért mégsem az, azt a magyar-amerikai viszony fényében válik érthetővé. Nemrég elemző cikkben írtunk arról, hogy Orbán arról panaszkodott Kötcsén, hogy Magyarország beszorulhat Washington és Moszkva közé, de az amerikaiak számára alighanem elfogadható az orosz kapcsolat kölcsönös gazdasági előnyeiről szóló érvelés, ha az Orbán-kormány biztosítja őket, a biztonságpolitikában Washington szava az irányadó. Különösen, ha ezt Magyarország a védelmi kiadások emelésével, amerikai megrendelésekkel pecsételi meg. Arról nem is beszélve, hogy a paksi bővítés a hangzatos ígéretek ellenére mostanáig nem kezdődött el, még egy árva kopejkát sem hívtunk le a Paks 2.re szánt orosz hitelből.

Putyin és Orbán
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Putyin és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlesszen az oroszoknak. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden aggályt, így az építkezés már januárban elkezdődhet. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért.