Németország sokk alatt áll a chemnitzi erőszak után, a szélsőjobboldal új erődemonstrációra készül

2018. augusztus 31., 23:00

Szerző:

Alig egy héttel azután, hogy Chemnitz polgárháborút idéző jelenetek helyszíne volt a bevándorlók utáni hajtóvadászatra felvonult szélsőjobboldali és az antifa tüntetők összetűzései miatt, a kelet-németországi városban két szélsőjobboldali alakulat is újra az utcára hívja a híveit – derül ki a Süddeutsche Zeitung cikkéből.  Szombaton a Pegida mozgalom Szászország harmadik politikai erőnek számító az Alternatíva Németországért (AfD) párttal karöltve tart demonstrációt, velük szemben Szívet az uszítás helyett! jelszóval a civil szervezetek vonulnak fel egy ellendemonstráción, a hatóságok pedig ezúttal nem akarnak kockáztatni, hatalmas erőket vezényelnek ki az erőszak miatt. Százsországon kívül még öt tartományból érkeznek biztonsági egységek, a szintén szászországi Drezdában a tartományi belügyminiszter rendeletére elhalasztják a Bundesliga másodosztályában játszó Dynamo Dresden és a Hamburger SV meccsét, hogy a helyi rendőrök a chemnitzi demonsrációkat biztosíthassák.

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Chemnitzben tapintani lehet a feszültséget azóta, hogy a városi utcákon vasárnap és hétfő este szinte szabadon áradhatott a gyűlölet. Vasárnap még csak 800 szélsőjobboldali – neonáci és futballhuligán – tüntető gyűlt össze törni-zúzni, hogy a számuk hétfőn már csaknem a tízszeresére nőjön. Ekkor 7500 szélsőjobboldali tüntető nézett farkasszemet 1500 antifával, a köztük álló mintegy 600 rendőrnek pedig enyhén szólva nem sikerült megakadályoznia, hogy összetűzzenek. A szélsőjobboldaliak mindenkit megtámadtak, akit bevándorlónak véltek, Németország pedig egy kicsit sokk alatt áll, hogy a szélsőjobboldal ilyen kevés idő alatt ilyen sok hívét tudta az utcára szólítani.

Az erőszakot az a gyilkosság lobbantotta lángra, amelynek a gyanúsítottja egy 22 éves szír és egy 23 éves iraki férfi Vasárnap hajnalban két társaság közötti szóváltás nyomán késelték halálra áldozatukat egy Daniel H. néven említett 35 éves férfit egy belvárosi utcában. A mellette lévő két másik férfit életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Ironikus egy kicsit, hogy az erőszakhoz ez a gyilkosság jelentette a szikrát, Daniel H. ugyanis Kubából vándorolt be Németországba, és maga is állt annak a rasszizmusnak a célkeresztjében, amelyet a szélsőjobboldali tüntetők képviselnek. Asztalos volt.

Fotó: (MTI/EPA/Filip Singer

A zavargásokban végül  kilenc szélsőjobboldali, kilenc antifa és két rendőr sérült meg. Két szélsőjobboldali tüntetőt náci karlendítés miatt őrizetbe vettek. Rajtuk kívül még tíz ember ellen adtak ki körözést ugyanezért. A tömegben feltűnt a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) néhány zászlója is, magukat a chemnitzieket pedig nem is az lepte meg, hogy a szélsőjobboldal felvonulási terepnek használja a várost – ez évtizedek óta így van –, hanem az, hogy hány középosztálybeli csapódott hozzájuk.

– Már rég hozzászoktam a neonácikhoz. De ahhoz nem, hogy a szomszédom és a vízszerelőm fényes nappal velük együtt vonul

– mesélte erről a Guardian riporterének egy városbeli nő, Gerde Schmidt.

A hagyományos politikai elit sietve elítélte az erőszakot. Angela Merkel kancellár azt mondta, az utcákra kiáradó gyűlölet ellentétben áll mindennel, amit a jogállam képvisel, Frank-Walter Steinmeier államfő azt mondta, visszaéltek a gyilkosság hírével, és az azt követő megdöbbenést használták ki, hogy idegengyűlöletet szítsanak, Heiko Maas külügyminiszter a demokrácia és az emberi jogok védelmére szólított fel. Bár az erőszaktól hivatalosan elhatárolja magát az AfD is, a politikusai láthatóan csak félszívvel teszik ezt. A párt egyik Bundestag-képviselője – emlékeztet a Deutsche Welle – a Romániában, Craiovában született Markus Frohnmaier egy tweetben arra buzdított, hogy mindenki vegye a saját kezébe a törvényt, az AfD szászországi szervezetének vezetője, Jörg Urban pedig azzal hangolt a szombati tüntetésre, hogy a Deutschlandfunknak adott interjújában felhívta a figyelmet, a szászországi tartományi fegyházakban már 50 százalék a külföldiek aránya. Ez egyébként nem igaz, a tartományi belügyminisztérium közlése szerint az arány 29 százalék, és főleg lengyel állampolgárokról van szó, akiket jellemzően lopás miatt ítéltek el. Szászország egyébként a Merkel-féle Kereszténydemokrata Unió (CDU) fellegvárának számít, a tartományi törvényhozásban 1990 óta a német kancellár pártja van hatalmon.

A chemnitzi hatóságokat egyébként rengeteg kritika éri az erőszak elleni gyenge fellépés miatt. Bár Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök azzal hárította el a felelősséget, hogy a rendőri erők kiváló munkát végeztek, távol tartották egymástól a szélsőségeseket, a bűntényeket dokumentálták, az elkövetőik ellen pedig fel fognak lépni. ezt kissé megkérdőjelezi az a Tagesspiegel által kiszivárogtatott információ, hogy a szászországi alkotmányvédelmi hivatal előre figyelmeztetett, akár néhány ezer szélsőjobboldali tüntető is összegyűlhet a városban. Ezen a figyelmetlenségen túl az sem vet túl jó fényt a rendőri erők munkájára, hogy a gyilkosság után valaki kiszivárogtatta a szélsőjobboldali szervezeteknek azt az elfogatóparancsot, amelyen szerepel a két gyanúsított fotója. Az ügyben nyomozás indult, és kiderült, hogy Drezdában egy fegyőr adta át a dokumentum másolatát. Ügyvédje szerint csak véget akart vetni a gyilkossággal kapcsolatban szárnyra kelő találgatásoknak. Hogy ezt merő cinizmusból vagy valamiféle földöntúli naivitásból tette vagy esetleg neonáci szimpatizáns, az nem világos, de a fegyőr kemény büntetésre számíthat. Hatósági dokumentumok kiszivárogtatása Németországban  meglehetősen ritka jelenség.

A hatóságok pedig azzal sem szereztek maguknak jó pontot, hogy tüntetésként aposztrofálták a zavargásokat, azt ugyanis, ami történt, németországi kisebbségi körökben egyszerűen pogromnak nevezik. A szót a németországi török kisebbség szervezete, a TGD használta, és megszólalt Josef Schuster, a németországi zsidók központi tanácsának, a ZJD-nek, az elnöke is, aki a megdöbbenésének adott hangot a szélsőjobboldali tüntetők nagy száma miatt, és azt mondta, ami Szászországot és a bevándorlók utáni hajtóvadászatot illeti, Chemnitz nem elszigetelt esetet jelent. 

 A városnak láthatóan nehéz lesz feleszmélnie a sokkból. Pénteken ugyan Barbara Ludwig polgármester azt mondta, a következő néhány hétben bizonyítani fogják, hogy van hely külföldi diákoknak és befektetőknek" Chemnitzben, amelynek műszaki egyetemén csaknem 100 ország hallgatói tanulnak, az ő és a tartományi miniszterelnök beszédét is fújolás kséri a Daniel H. előtt fejet hajtó megemlékezéseken. Ehhez a polgármesternek elég volt azt mondania, hogy a gyülejkezés joga, amelyért az egykori NDK-ban is harcoltak, nem jelentheti annak a jogát, hogy azokra vadásszanak, akik mások, Michael Kretschmernek pedig egyszerűen csak azzal sikerült kivívnia a közönsége haragját, hogy megpendítette, a minden városlakónak el kellene határolnia magát a szélsőjobboldaltól.

Ami a gyilkosság gyanúsítottjait illeti, pénteken a chemnitzi közigazgatási bíróság megerősítette, hogy az iraki férfi menedékkérőként érkezett Németországba a balkáni útvonalon, és a dublini rendszer előírásai alapján 2016 tavaszán visszaküldhették volna Bulgáriába. Ezt hat hónap alatt kellette volna megtenniük, de mivel nem történt megrre rendelkezésre álló hat hónap alatt nem sikerült visszaszállítani, így a menedékjogi kérelemről Bulgária helyett Németországnak kell döntenie. Arról pedig már a Spiegel számolt be hogy az iraki férfi két, más és más névre szóló személyazonosító okmánnyal rendelkezett, és mindkét dokumentum rossz minőségű hamisítvány volt.