Lengyelországban betiltanák a „lengyel haláltábor” kifejezést, a törvényszegőket három év börtön fenyegetné
Holokauszttagadással és történelem meghamisításával vádolta meg Lengyelországot Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azután, hogy a szejm pénteken megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben akár három év börtönre is ítélhetik azokat, akik az ország területén fekvő egykori megsemmisítő táborokra utalva a nyilvánosság előtt a „lengyel haláltábor” kifejezést használják. Lengyelországnak az nem tetszik, hogy a külföldön előszeretettel használt kifejezés azt sugallja, hogy lengyelek felelősséget viselnek a második világháborúban meggyilkolt zsidók haláláért, jóllehet az ország területén fekvő megsemmisítő táborokat – Auschwitz-Birkenau, Treblinka, Belzec, Sobibór, Chelmno és Majdanek táborát – a megszálló náci Németország tartotta fenn. Hivatalosan a lengyel nép megrágalmazásért büntetnék a törvényszegőket, csak az nem világos, hogy a külföldiekre milyen intézkedésekkel sújtanának le. A „lengyel haláltábor” kifejezést 2012-ben Barack Obama amerikai elnök is elejtette, amikor posztumusz szabadságéremmel tüntette ki Jan Karskit, a lengyel diplomatát és ellenállót, a Világ Igazát. Az ezt követő lengyel felhördülésre a Fehér Ház a sajnálatát fejezte ki, azt állítva, hogy az amerikai elnök nem fejezte ki magát elég világosan.
A törvény hatálya ugyan nem terjed ki művészeti alkotásokra és tudományos munkákra, sokan a szólásszabadságot féltik tőle. Egy ismert jogvédő, Dorota Glowacka szerint a jogszabály kitűnően megfelel arra, hogy visszaéljenek vele.
Mielőtt jogerőre emelkedik, a kormányzó szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) szívügyének számító törvényjavaslatot még a lengyel parlament felsőházának, a szenátusnak is meg kell szavaznia, és Andrzej Duda államfőnek is rá kell bólintania, de Izraelben már a pénteki alsóházi döntés is keményen kivágta a biztosítékot. Netanjahu abszurdnak nevezte a törvényjavaslatot, azt állítva, hogy a holokausztot nem lehet letagadni, a történelmet pedig nem lehet újraírni. Bejelentése szerint utasította Izrael varsói nagykövetét, hogy azonnal – még szombat este – találkozzon Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel az ügyben. (Morawiecki egyébként zsidó származású, az egyik nagynénjét egy lengyel család bújtatta a második világháború alatt, egy másik nagynénje jelenleg is Izraelben él.)
A diplomáciai pengeváltásba izraeli részről aztán beszállt Jair Lapid, a centrista Jes Atid elnöke is. Ő a Twitteren először azt rta, hogy mélységesen elítéli a törvényjavaslatot, mert a második világháborúban több százezer zsidó halt meg úgy, hogy nem találkoztak egy német katonával sem, amire Lengyelország tel-avivi nagykövetsége azzal vágott vissza, hogy a politikus kijelentése csak azt mutatja, mennyire szükség van a holokausztról szóló oktatásra még Izraelben is. A nagykövetség szerint nem arról van szó, hogy fel akarnak menteni bárkit is a felelősség alól, hanem igazságot akarják megvédeni a rágalom ellen, válaszul azonban a Jes Atid elnöke – Tomi Lapid fia – azonnali bocsánatkérést követelt. „Egy holokauszttúlélő fia vagyok. Nagyanyámat Lengyelországban németek és lengyelek ölték meg. Semmi szükségem oktatásra tőletek. A következményekkel minden nap együtt élünk a kollektív emlékezetünkben” – írta.
I am a son of a Holocaust survivor. My grandmother was murdered in Poland by Germans and Poles. I don’t need Holocaust education from you. We live with the consequences every day in our collective memory. Your embassy should offer an immediate apology.
— יאיר לפיד (@yairlapid) January 27, 2018
Bár Lengyelországban soha nem alakult a náci Németországgal kollaboráns kormány, a lengyelek pedig az életük kockáztatásával bújtattak zsidókat a második világháború alatt, együttműködésre is van példa. Egy hírhedt incidensben, 1941. július 10-én Jedwabnéban lengyelek gyújtottak rá egy fészert a község 340 zsidó lakójára. Áldozataik elevenen megégtek.
