Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter
Lemondott hétfőn Boris Johnson brit külügyminiszter. Néhány órával a Brexit-ügyi tárca volt vezetője, David Davis lemondása után jelentette be távozását, amelyet Theresa May miniszterelnök köszönettel elfogadott – írja a Guardian.
Boris Johnson a Brexit körüli vitákba bukott bele, nem volt a híve ugyanis annak a „puha Brexit” néven ismert tervnek, amelyet a miniszterelnök lenyomott a kormányzó Konzervatív Párt torkán. Ennek a sarokköve, hogy a May-kormány valamiféle vámpolitikai partnerséget képzel el az EU és az Egyesült Királyság között, amely nem gördítene jelentős akadályokat a kereskedelem elé. A szolgáltatások szabadságára a megállapodás nem terjedne ki, ami azt jelentené, hogy senki nem költözhetne szabadon az Egyesült Királyságba valamelyik EU-tagországból, hogy ott dolgozhasson.
Boris JohnsonPénteken Theresa May és kabinetje hosszú órákon át tartó vitában elfogadott egy javaslatcsomagot az EU-val fenntartandó kereskedelmi kapcsolatokról. Ezt a 120 oldalas dokumentumot a May-kormány csütörtökön fogja elküldeni a brüsszeli vezetésnek.
A távozó külügyminiszter, volt londoni főpolgármester ehhez képest a teljes szakítást hirdető „kemény Brexit” és korábban az Egyesült Királyság kilépéséhez vezető Vote Leave kampány egyik politikai vezéralakja. Korábban ő erősítette meg, hogy a May-kormányon belül nagy a megosztottság a Brexittel kapcsolatban és ő tart attól, hogy ha a „puha Brexit” hívei győznek, a britek „be lesznek zárva” az Európai Unió vonzáskörzetébe. Lemondása előtt a Boris Johnson a „puha Brexitet” a „polishing a turd” kifejezéssel illusztrálta. A széthúzás akkora, hogy Theresa Mayt a két miniszter lemondása nyomán bizalmatlansági indítvány fenyegeti. Ha ez esetleg átmenne a Konzervatív Párton – megfigyelők szerint valószínűleg nem menne át –, az egyik fő kihívója éppen Boris Johnson lehet, aki a miniszterelnöknek írt nyilvános búcsúlevelében úgy fogalmazott, a May-kormány politikája az Egyesült Királyságot a gyarmattá válás felé sodorja. Szerinte a Brexitnek a lehetőségekről és a reményről kellene szólnia, arról az esélyről, hogy lehet másképp, dinamikusabban intézni az ország ügyeit, és maximalizálni lehetne a nyitott, kifelé tekintő brit gazdaság előnyeit. „Ez az álom haldoklik, mert megfojtja a felesleges kételkedés saját magunkban” – idéz az MTI a levélből.
A Brexit körüli londoni vitákról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A fő probléma az, hogy olyanok tárgyalnak a kilépésről, akik maradnának az EU-ban.
Az Egyesült Királyság 2019. március 29-én lép ki az Európai Unióból.
