Estére megtudjuk – Osztrák közszolgálat, magyar körülmények | Netrix Media Systems

Estére megtudjuk – Osztrák közszolgálat, magyar körülmények

2018. augusztus 9. 20:29 - szerző: Heltai András

Ernst Gelegset, az osztrák közszolgálati média, az ORF budapesti szerkesztőségének vezetőjét korábban azzal vádolta a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ egyik hangadója, hogy részrehajlóan tudósított a magyar választásokról. A vád hamisnak bizonyult ugyan, ám azután éppen a vádló került az ORF felügyelő testületének élére. Különös helyzet, tanulságokkal a közszolgálati média működésére. Ott.

A hamisnak bizonyult vád megfogalmazója ismert politikus, Norbert Steger. A nyolcvanas években a Szabadságpárt elnöke volt, majd a szociáldemokrata párttal, az SPÖ-vel alakított koalíciós kormányban alkancellárként szolgált. Az FPÖ-t történetesen a régi és új „örök tegnapiak” pártjaként is emlegetik, s azon belül ő liberális figura, aki azt ígérte, hogy pártjában megszabadulnak a rejtőzködő „pincenáciktól”. A 74 éves ügyvéd az ominózus esetben az ORF egyik felügyelőjeként felidézte, hogy Ernst Gelegs magyar választásokról szóló tudósításában így hangzott az egyik mondat: „A hosszú sorok azt jelenthetik, hogy leváltják Orbánt.” Ez valóban elhangzott, de előtte például az is, hogy: „A szavazókörök ostroma arra utalhat, hogy az emberek meg akarják tartani Orbánt.” A befejezés pedig így: „Estére megtudjuk.”

Steger hamisított, ráadásul aztán azzal fenyegetőzött, hogy megrendszabályozzák az ORF tudósítóit, kurtítják a külföldi posztokat. Akkor Alexander Wrabetz, az intézmény vezérigazgatója így válaszolt: „22 külföldi irodánk a közönségünk által nagyrabecsült oszlopai a közszolgálatnak. 2020-ig még kettőt nyitunk. Ernst Gelegs megbízatását pedig kitűnő munkája alapján 2021-ig meghosszabbítom.”

Ez elég biztatóan hangzott, majd kisvártatva Steger lett az ORF tevékenységét felügyelő testület elnöke. A sajátos helyzetről kérdeztük Gelegset, különös tekintettel arra, hogy maga az intézmény állami tulajdonban van, s hogy milyen irányelveket kell követniük a munkatársaknak.

– Miféle irányelveket? – kérdezett vissza az újságíró. – Közszolgálati médiában természetesen egyetlen kötelességünk kiegyensúlyozottan, minden oldal álláspontját megvilágítva, átfogó, sokrétű képet adnunk az adott kérdésről, személyről, országról, nekem Magyarország dolgairól – mondta. Majd hozzátette, hogy egyébként az intézmény vagy 900 millió eurós éves költségvetésének fele az előfizetési díjakból, másik fele a hirdetésekből származik. Az FPÖ most a díj eltörléséről beszél, annak helyébe állami támogatás lépne. Ezt, a Gelegs szerint a függetlenségre veszélyes modellt nemrégiben népszavazáson nagy többséggel utasították el a svájciak.

Az ORF munkáját egy 35 tagú testület felügyeli, a vezérigazgatót is ők választják meg. A tagok túlnyomó többsége így vagy úgy a politikai pártokat képviseli. A budapesti szerkesztőség vezetőjének elmondása szerint mindmáig úgy biztosították ilyen körülmények között a függetlenséget, hogy a programokról a vezérigazgató, továbbá a négy tévécsatorna, a három országos és kilenc regionális rádióadó, a tíz tartományi stúdió vezetői és főszerkesztői döntenek. A felügyelő alapítványnak dolga ellenőrizni, hogy a vezérigazgató a törvényeknek megfelelően irányítja-e az intézményt, rendeltetésszerűen használják-e fel a beszedett díjakat. Ezen túl ők döntenek a nagy kiadásokról, például új csatorna indításáról, de a testületnek nincs semmilyen befolyása a szerkesztőségek munkájára.

Fotó: Facebook/Ernst Gelegs

Ernst Gelegs

38 éve dolgozik az ORF-nél. Volt híradós, londoni és a világot járó tudósító. 2000-ben ő építette ki az intézmény budapesti székhelyű kelet-európai szerkesztőségét.

Eszerint a kulcsember tehát a vezérigazgató, aki jelenleg Alexander Wrabetz. Ő az SPÖ-höz áll közel, de 2006-ban az Osztrák Néppárt, az ÖVP kivételével minden párt, így az FPÖ is támogatta megválasztását. Ez akkor válasz volt arra, hogy néppárti elődje általános vélemény szerint túlságosan konzervatív irányba vitte az intézményt. Wrabetz második mandátuma 2021-ig szól, de a kormánypártok már jelezték, hogy új médiatörvényt akarnak hozni, talán már a nyáron. Ebben persze benne van a lehetőség, hogy úgy módosítják a pályázati feltételeket az ORF vezetésére, hogy azzal leválthassák a jelenlegi vezérigazgatót. A másik lehetőség, hogy Wrabetz marad. Gelegs szerint nem állhat a kormány érdekében olyan kép alakítása, hogy tisztogat a közszolgálatban. Steger azóta már visszakozott is, és kijelentette, hogy neki érdeke az ORF függetlensége, és nem zár be külföldi irodákat. Kezdeti fellépése – a magyar ügyben is – feltehetően azt szolgálta, hogy felhívja magára a figyelmet, és elnyerhesse az alapítvány elnöki posztját.

Gelegs azt mondta, ő nyugodt lelkiismerettel fogadta ezt a támadást. Stegerrel soha nem beszélt, sem az ügy előtt, sem utána.

– Nincs is miről – tette hozzá –, mert bírálatát nem tudom értelmezni. Egyébként a hangvétel ismerős, hiszen a Fidesz programja nagymértékben egybevág az FPÖ programjával. Emlékszünk Orbán Viktor kijelentésére, miszerint Ausztriának „végre hazafias kormánya van”, s ezt a budapesti szerkesztőség vezetője szerint az FPÖ bevonására értette. A magyar kormányfő legutóbbi bécsi látogatásán igen szívélyes hangulatú nagykövetségi vacsorán találkozott ennek a pártnak az elnökével, Heinz-Christian Strache alkancellárral.

Ernst Gelegsnek nem ez a mostani volt az első olyan sztorija, amelybe a magyar kormányfő és pártja kritikus szemlélése miatt került. Pár éve például Üdvözlet Orbán-országból címmel adták ki a könyvét. Azt mondta most, hogy a kritikák tekintetében sok újat nem vár, hiszen már rajta van a Magyar Idők „feketelistáján” a Magyarországról hamis híreket terjesztők sorában. Vádolták már azzal, hogy „utasításra” Orbánról csak rosszat, a balliberálisokról csak jót jelenthet, de ez a vád szerinte nevetséges. Történetesen ugyanis konzervatív, az ÖVP szavazója, de ennek semmi köze újságírói munkájához. Sokat tudósított korábban arról, milyen káros volt Gyurcsány gazdaságpolitikája, s egyetért a Fidesz híveivel abban, hogy az a kormány szakadékba vitte az országot. Akkor ausztriai és itteni magyarok nem győzték dicsérni, milyen szakértelemmel elemzi a helyzetet. Azóta, hogy az Orbán-kormányt bírálják az ORF-ben, szemükben Gelegs is tájékozatlan, elfogult lett. Első kézből tájékozódni egyébként véleménye szerint lehetetlen, érdemi interjút sem ő, sem más nyugat-európai kollégái nemigen kapnak a kormány politikusaitól. Kivéve, ha azt a politikusok tartják szükségesnek. Orbán 2015 őszén kívánt nyilatkozni neki, amikor a kerítésépítést akarta megmagyarázni az osztrák közönségnek. Legutóbb akkor fordultak hozzá, amikor az Ausztriában dolgozó magyarok gyermekgondozási segélyének csökkentését kívánták megakadályozni.

A kérdésre, milyen témákat tervez mostanában feldolgozni, elmondta, hogy azt próbálja majd bemutatni tudósításaiban, mit jelent az úgynevezett „illiberális demokrácia” a gyakorlatban, mit ennek egyik eklatáns példája, a Stop, Soros! törvény. Említett, kifogásolt választási riportjának címe egyébként az volt, hogy Magyarország demokratikus diktatúrája. Paradoxon, persze, hiszen ahogy mondja, „nincs demokratikus diktatúra, ahogy nincs hideg meleg víz sem”.