Elindulhat a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelországgal szemben
Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán indítja meg Lengyelországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást, amely a legsúlyosabb büntetés egy tagállammal szemben, mivel elvileg szavazati jogát is elvehetik. Brüsszel azért nyúl ehhez az Unió történetében mindeddig példátlannak számító eszközhöz, mert a lengyel parlament alsóháza a múlt héten megszavazta az EU által vitatott két bírósági törvényt, amely lényegében teljhatalmat biztosítana a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára és ellehetetlenítené a hatalmi ágak szétválasztását. A jogszabályokat várhatóan jövő héten írja alá Andrzej Duda lengyel államfő.
Az új lengyel kormányfő, a Beata Szydlo utódának kinevezett Mateusz Morawiecki is folytatja elődje konfrontatív politikáját, sőt – Jaroslaw Kaczynski pártelnök hatására - nála is keményebb harca készül Brüsszel ellen. Morawiecki még csütörtökön, az EU csúcs előtt azt közölte, „minden tagországnak joga van módosítani az igazságügyi törvényeit", ezért az országgal szembeni eljárást „igazságtalannak” tartja. Ám az Európai Bizottság is felveszi a kesztyűt. Egy uniós diplomata a Süddeutsche Zeitung szerint – melyet a Népszava szemlézett – azt mondta:
„semmi jele sincs annak, hogy nem lépik át a vörös vonalat”.
Az Európai Parlament eközben már novemberben megszavazta azt a javaslatot, amelyben felszólította Brüsszelt az eljárás megindítására. Most azonban már a Bizottság kezdeményezheti a 7-es cikkely szerinti fellépés megkezdését. Ehhez a tagállamok négyötödének hozzájárulására lenne szükség, ami – a várható, s korábban Orbán Viktor és Szijjártó Péter által is bejelentett magyar vétó ellenére – valószínűleg össze is jön. Budapest ellenállása ugyan az valószínűtlen, hogy Varsótól azonnal megvonnák a szavazati jogát is, ám az kézzel fogható, hogy Magyarország és Lengyelország még jobban távolodik az EU mag-országaitól.
