Az osztrák kancellárt megkérdezték az Orbán-féle illiberalizmusról, azt mondta, örül, hogy Ausztria szilárd demokrácia
Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani, hogy garantálni tudjuk a biztonságot - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón.
A két politikus először folytatott kétoldalú megbeszélést Kurz tavaly decemberi hivatalba lépése óta.Kurz hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország egy irányba megy az EU külső határainak védelmében. „Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezen javítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy osztrák rendőrök is segítik a külső határok védelmét, nemcsak Olaszországban és Görögországban, hanem Magyarországon és Bulgáriában is. A néppárti politikus úgy vélekedett, az Európai Unióban nőttek a feszültségek. Ausztria híd szerepet akar betölteni. „Valamennyiünk érdeke, hogy együttműködjünk, Ausztria hozzá tud és hozzá is akar járulni ehhez” – tette hozzá az Európai Uniót megosztó kérdésekre, elsősorban a menekültügyre vonatkozóan. Szerinte új bevándorlási rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni. Hangsúlyozta, garantálniuk kell a biztonságot. Az osztrák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország fontos szomszéd, Ausztria pedig a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon.
Orbán Viktor és Sebastan Kurz kedden a bécsi kancelláriánMint mondta, voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II. ügyéréről és az azzal kapcsolatos osztrák fenntartásokról szólva úgy fogalmazott, az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Megjegyezte, , hogy ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium a múlt héten bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a bővítést jóváhagyó döntését.
Orbán ennek kapcsán úgy vélte, hogy Paks II. nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást.
A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban Kurz megjegyezte, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert – jelentette ki, elismerve, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. „Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó” – jelentette ki.
A magyar kormányt viszont nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek. Orbán a maga részéről egyetértett azzal, hogy nem kétoldalú kérdésről van szó, de az elmondása szerint azt kérte osztrák kollégájától, hogy fair eljárásban legyen részük az Ausztriában munkát vállaló magyaroknak. Az Európai Bizottság feladata a szerződések védelme, és ha az uniós testület olyat tapasztal, ami ellentétes az uniós alapszerződéssel, hivatalból fel kell lépnie. Brüsszel teszi a dolgát, EU-szinten lesz döntés az ügyben, és ezt mi tudomásul vesszük – közölte.
A családtámogatási rendszer átalakítása arról szól, hogy a Kurz-cal hivatalba lépő néppárt-szabadságpárt (ÖVP-FPÖ) kormány újfajta módszerrel számítaná ki az Ausztriában munkát vállalók más EU-s vagy EGT-tagállamban élő gyerekeire után járó családi pótlékot. 2016-ban 132 000 ilyen gyerek után 273 millió euró családi pótlékot fizetett ki az osztrák állam, a családtámogatási rendszer átalakítása után viszont 114 millióval kevesebbet fizetnének ki. A nagy vesztes Magyarország lenne, a családtámogatási rendszer átalakítása 40 ezer magyar gyereket érint, a 2016-os 273 millió euróból ausztria 80 milliót magyar családoknak adott oda.
A bécsi sajtótájékoztatón Kurzot megkérdezték a magyar miniszterelnök által korábban használt illiberális demokrácia fogalmáról is, amelyre úgy válaszolt azt mondta, örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma, nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.
Kurz a visegrádi négyekhez (V4) való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a V4 csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden. Amit Ausztria a legfontosabbnak tart, az a jó együttműködés – mondta. Ismételten utalt hazája híd szerepére, többek közt a V4-ek és a nyugat-európai országok között.
