„Az internet szörnyetege” – Az Európai Parlamentben faggatták a Facebook alapítóját

Most hallgatják meg Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját az Európai Parlamentben az adatkezelési botránnyal kapcsolatban. Alant az élő közvetítés:

A meghallgatást a hatalmas adatkezelési botrány miatt tartják, Mark Zuckerbergnek arra kell felelnie, hogyan juthatott hozzá több mint 50 millió Facebook-felhasználó adataihoz és élhetett vissza velük egy elemző cég, a Cambridge Analytica a 216-os amerikai elnökválasztási kampányban. Az ügyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a mostani expozéjában pedig a Facebook alapítója bocsánatot kért, amiért nem tett eleget annak a megakadályozásáért, hogy hogy a közösségi hálóra kifejlesztett eszközöket adatlopásra használják. ettől függetlenül szerinte a közösségi háló pozitív szerepet játszik a választási kampányokban, hiszen a politikusok rajta keresztül teremthetnek kapcsolatot a választóikkal. Az amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozási kísérletek esetében – mondta – még nem sikerült időben kapcsolniuk, de a francia és a német választásokra már sikerült kellő figyelmet fordítaniuk. Amióta kitört a botrány több mint 200 applikációt függesztettek fel, és szigorítottak a biztonsági intézkedéseket és az adatkezelési szabályokon is. 

Ezután az EP-frakciók vezetőinek a kérdései következtek. Az Európai Néppártét, Manfred Webert az érdekelte, hogy ami a Cambridge Analyticát illeti, elszigetelt esetről van-e szó, és Mark Zuckerberg tudja-e garantálni, hogy három, hat vagy kilenc hónap múlva nem történik meg újra. Azt is megkérdezte, hogy amikor 2015-ben a Facebook-alapítónak tudomására jutott az ügy, személyesen ő döntött-e arról, hogy a Facebook nem értesíti a felhasználóit a visszaélésről, és azt is, mit tesz a Facebook a gyűlöletbeszéd terjedése ellen. Udo Bullmann a szociáldemokrata frakció vezetője azt kérdezte, meg tud-e felelni a Facebook az európai adatvédelmi szabályoknak, a GDPR-nek, a liberális Guy verhofstadt pedig azt firtatta, hogy Mark Zuckerberget is az internet óriásaként fognak emlékezni, mint Bill Gatesre és Steve Jobsra vagy az internet szörnyetege lesz belőle. A zöldpárti frakciő nevében megszólaló belga Philippe Lamberts kérdéssorozatot tett fel:

• Ígéretet tesz-e a Facebook, hogy rendszerszintű átláthatóságot biztosít a működésével kapcsolatban minden választási kampány esetén?
• Biztosítani fogja-e a Facebook a felhasználóinak a lehetőséget, hogy maguk döntsenek, kiszállnak-e vagy vállalják a célközönség szerepét egy-egy célzott kampányban?
• Tartalmat is előállít a Facebook vagy csak semleges platformként működik? 
• Nyilvánosságra fogja-e hozni a Facebook a munkatársai nevét és a fizetésüket?
• Nyilvánosságra fogja-e hozni, hogy országonként mennyi adót fizet?

A meghallgatáson szót kapott a szélsőjobb is, Nigel Farage volt UKIP vezér, aki a Brexit-népszavazáson győzelemre vitte a kilépés ötletét, és a francia Nemzeti Front politikusa, Nicolas Bay is. Ők főleg azt fájlalták, hogy a Facebook mintha nem lenne pártatlan, és elnyomná a szélsőjobboldali nézeteket.

Válaszait Mark Zuckerberg a gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel kezdte, emlékeztetve, hogy a Facebook most már az al-Kaida és az Iszlám Állam üzeneteinek a 99 százalékát ki tudja szűrni. – Ebből a szempontból soha nem lszünk tökéletesek. Ellenfeleink – főleg a választási kampányokban – ugyanazokat az eszközöket használják, mint mi, de célunk, hogy reakció helyett proaktívan lépjünk fel – fűzte hozzá. Beszélt az hamis információk ellen vívott harcról is, amelynek szerinte három része van. Az első a spam, amely ellen ugyanúgy lépnek fel, mint az e-mailen terjedő változatával szemben, a második a kamu profilok törlése, amelyekből 

580 milliót szedtek le 2017 utolsó negyedévében

a harmadik pedig az álhírek világa. ennek kapcsán a Facebook alapítója kijelentette, hogy a közösségi háló nem akarja akar állást foglalni egy-egy információ hitelességéről. Ennek a megállapítását átláthatóan harmadik félre bízzák.

Ami a választásokat illeti, Mark Zuckerberg őket egy elég semmitmondó kijelentéssel intézte el, szerinte a Facebook fő prioritása, hogy senki ne avatkozhasson be egy másik országban zajló kampányba úgy, ahogyan azt az oroszok 2016-ban megpróbálták. Szerinte a Cambridge Analytica botránya nem ismétlődhet meg mégy egyszer.

Kitért a monopóliumok kérdésére is, azt állítva, cége egy rendkívül versengő világban kell helyt állnia, amelyben egy átlagos felhasználó nyolc különféle online kommunikációs eszközt használ, szóval az ő pozíciójából nézve úgy tűnik, hogy minden pillanatban megjelenik egy-egy új lehetőség.

Azt elfelejtette megemlíteni – jegyzi meg a Guardian – hogy a nyolc kommunikációs eszközből négy a Facebooké, maga a közösségi háló, illetve a WhatsApp, az Instagram és a Messenger, a többi között pedig olyan hagyományos kommunikációs eszközök vannak, mint a telefon, az SMS vagy az e-mail.

Ígéretet tett arra is, hogy részrehajlás nélkül fognak nyilvánosságot biztosítani a politikai véleményeknek, május 25-ig pedig eleget tesz a GDPR-ben megfogalmazott elvárásoknak. Ekkor a meghallgatás véget ért. Bár Philippe Lambertset még érdekelte volna, mi a Facebook-alapító válasza a célzott kampányokból történő kiszállást firtató kérdésre, egyelőre meg kellett elégednie azzal, hogy Mark Zuckerberg majd írásban válaszol neki. Ezt a választ kapta Philipp Albrecht GDPR-jelentéstevő is, aki azt kérdezte, hogy május 25. után ugye megszűnik a szabad információcsere a WhatsApp és a Facebook között. Jellemző – fanyalog a Guardian – hogy a másfél órás meghallgatás kétharmadát a kérdések vitték el.