Az Európai Néppárt nem ad ajánlást a döntéshez, de Manfred Weber frakcióvezető megszavazza a Sargentini-jelentést
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt keddi strasbourgi frakcióülésén úgy döntött, hogy nem ad ajánlást az EP-képviselőinek a döntéshez a Sargentini-jelentésről, Manfred Weber frakcióvezető azonban meg fogja szavazni a dokumentumot. Nem született döntés arról sem, hogy felfüggesszék a Fideszt.
Orbán Viktor és Manfred Weber az EPP kedd esti frakcióülésénElőzőleg az EP plenáris ülése tartott egy vitát a Sargentini-jelentésről, amely azt ajánlja, hogy az Európai Tanács indítsa el a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen. Szerdán szavaznak róla, és ha sikerül kétharmados többséggel elfogadni, az akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethet az állam és kormányfőket tömörítő testületben. Az EP először dönt így egy EU-tagország felelősségre vonásáról, Magyarországéról az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései, a jogállamot érő rendszerszintű fenyegetések miatt. A miniszterelnök a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatos ezzel kapcsolatos aggályokra úgy válaszolt, a Sargentini-jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét, kettős mércét alkalmaz, és akármilyen döntést hoz is az EP a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson szerdán, Magyarország nem enged a zsarolásnak, védeni fogja a jogait. A miniszterelnöki fellépést még az EPP politikusai is élesen bírálták, olyannyira, hogy nagyon úgy tűnik, holnap az EP-ben meglesz a kétharmados többség a Sargentini-jelentés elfogadásához. A vitában Orbán Viktor tett egy oldalvágást az EPP felé is, azt állítva,
„mi, néppártiak úgy táncolunk, ahogyan a szocialisták és a liberálisok fütyülnek, jó lenne, ha ezen tudnánk változtatni”,
utána pedig a sajtótájékoztatóján jelezte., hogy bár az EPP-ben kompromisszumot várnak tőle, ő egyet sem fog kötni. Az EPP tagpártjai közül néhányan már hónapokkal ezelőtt hangot adtak az ingerültségüknek az Orbán-kormány antidemokratikus allűrjei miatt – ilyen volt a Finnországban kormányzó KOK és a holland CdA is –, és jelezték, hogy szívesen száműznék a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.
Manfred Weber nem tartozik azok közé a néppárti politikusok közé, akik kizárnák a Fideszt, a frakcióülés után pedig a politikus azt mondta, hogy a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás lehetőséget teremt a párbeszédre Orbán Viktorral. Szerinte erre azért van szükség, mert a magyar miniszterelnök nem fogadja el, hogy az intézkedései megsértik az Európai Unió alapvető értékeit. Ennek kapcsán két területet emelt ki, mégpedig a CEU-t és a civil szervezeteket érő támadásokat
– Hiszünk egy életteli, erős és független civil társadalomban. Erre van szükség egy modern világban – idézi az Eurológus a néppárti frakcióvezetőt. Szerinte az EPP azért nem ad ajánlást a holnapi szavazáshoz, mert a frakcióülésen nem tudtak közös nevezőre jutni arról, hogy Magyarországon valóban rendszerszintű fenyegetésnek vannak-e kitéve az Európai Unió alapvető értékei. Hozzáfűzte, hogy mindenáron a párbeszédre törekszenek a Fidesszel. Maga Orbán Viktor a frakcióülésről kifelé jövet azt mondta,
meg akarja nyerni az EP-választást, és az Európai Néppárttal együtt meg is fogja.
Manfred weber azért marasztalná a Fideszt az európai Néppártban, mert szerinte Orbán Viktort csak így lehet kordában tartani. Neme mellesleg minden támogatásra szüksége van, ha ő akar lenni az Európai Bizottság elnöke a 2019. május 26-29. közötti EP-választások nyomán.
Ami a lisszaboni szerződés 7. cikkelyét illeti, a szavazati jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt igen, hogy Magyarországnak úgy kell betartania a brüsszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben. Az Orbán-kormánynak ez még sokba kerülhet, főleg a 2020-2027 közötti EU-s költségvetésről szóló tárgyalásokon. Magyarország 2014 és 2020 között 23,6 milliárd euró támogatást kapott, amelyet az EU most 24 százalékkal csökkentene. A forrásmegvonás azt jelenti, hogy a következő költségvetési ciklusban igényelhető teljes keretből 17,9 milliárd lesz Magyarországé. Ráadásul az Európai Bizottság ennek a kifizetését is feltételhez kötné, a javaslat szerint ha az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt egy tagországban veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést.
