A Standard szerint a magyar nagykövetség munkatársa szivárogtathatott hamis információkat az osztrák elnökről
Az osztrák Standard forrásai szerint a magyar nagykövetség közvetítésével szivároghatott ki az a jegyzőkönyv, amely szerint az osztrák köztársasági elnök bizalmas információkat osztott meg 27 uniós diplomatával az éppen zajló koalíciós tárgyalásokról, ahogyan az a megjegyzés is, miszerint Sebastian Kurz kancellárjelöltet idegesítőnek tartja – írja a 444.hu. A portál felidézte: a Kronen Zeitung szerdán számolt be arról, hogy sikerült megszereznie annak a zártkörű találkozónak a leiratát, ahol november 10-én, a bécsi Imperial Hotelben Alexander Van der Bellen elnök uniós diplomaták előtt arról beszélt, hogy Sebastian Kurzot egy „idegesítő fiatalembernek” tartja, aki „alig iszik alkoholt, nem dohányzik, és kávét sem iszik”, de nagyon rugalmas, és mindig az EU-s mainstreamhez igazodik majd.
A lap azt is megírta, hogy az elnök az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt között zajló koalíciós tárgyalásokról is bizalmas részleteket árult el a diplomatáknak. Ezek szerint Van der Bellen hisztériának tartja azokat a híreket, miszerint ellenezné, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpártot is bevegyék a kormányba. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha az FPÖ Harald Vilimskyt külügyminiszternek, Johann Gudenust pedig belügyminiszternek jelöli, biztosan visszautasítja őket.
Alexander Van der BellenAz elnök állítólag arról beszélt, hogy korlátlan ideig blokkolhatja az FPÖ-s miniszter javaslatait. Ugyanakkor ez dilemmát jelent számára, mert ha ez új választásokhoz vezetne, az csak az FPÖ-t erősítené. Végül szóba hozta azt is, hogy egy kisebbségi kormányt is el tudna képzelni.
A szivárogtatásra reagáló közleményében a köztársasági elnök „félrevezetőnek és abszurdnak” nevezte a találkozóról megjelent cikkeket. Közölte, hogy a Vilimskyről és Gudenusról idézett részletek helyesek, ugyanakkor Kurzról csak pozitív megjegyzései voltak, mégpedig profi és tapasztalt politikusként jellemezte. Vizsgálatot indított az ügyben, és egy nappal később már ki is derültek bizonyos részletek, amelyek sokat árthatnak Magyarország egyébként sem fényes diplomáciai megítélésének.
A zártkörű találkozón ugyanis a magyar nagykövetet valaki más helyettesítette. A lap szerint a beszélgetésről készült jegyzőkönyv több kézen is átment, és mielőtt ausztriai helyzetjelentésként elküldték a magyar külügyminisztériumnak Budapestre, rosszul fordították le angolból, és több helyen megváltoztatták az értelmét.
Diplomáciai körökben megdöbbenést keltett az elnökkel szembeni bizalomvesztés, amelyet a szivárogtatás okozott.
A helyzet súlyosságát jelezheti, hogy a magyar diplomácia egyes képviselőinek megbízhatósága már nem először kerül a nemzetközi nyilvánosság napirendjére. Nyáron a Politico egy, hazánkkal foglalkozó cikke számolt be arról, hogy Magyarország jelenti a legkomolyabb biztonsági rést a nyugati szövetségi rendszer és az Európai Unió számára. A túlnyomó részben névtelen megszólalásokra építő írás lesújtó képet festett az orosz titkosszolgálatok itteni működéséről, a magyar NATO-kapcsolatokról és a felénk irányuló bizalomról, vagyis inkább annak szinte teljes hiányáról. A szivárogtatás ténye ráadásul ellentmond Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állításának is, amely szerint a tárcája kifejezetten utasítja a magyar diplomatákat, hogy ne avatkozzanak be a fogadó ország belügyeibe. A politikus ezt abban a botrányban mondta, amelyet Gajus Scheltema volt holland nagykövet robbantott ki a 168 Órának adott interjújával.
