A lengyel legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vitatott igazságügyi reformot
A lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése kedden határozatot fogadott el, amelyben alkotmányellenesnek minősítette az igazságügyi reform keretében elfogadott – többek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő - jogszabályokat. A közgyűlésen jelenlévők többsége által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket – köztük a legfelsőbb bíróságról szólót – alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítették.
Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves. A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni. A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.
Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. Jelenlegi változatban a törvény április elején lép hatályba, azután dől el a nyugdíjkorba ért bírák további szolgálatának kérdése. A keddi határozatban a legfelsőbb bíróság tagja az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.
Az Európai Bizottság december végén a lisszaboni szerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, többek között a bírósági reform miatt.
