A Fidesz nem szavazta meg az Európai Ügyészség létrehozását
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén – a fideszes magyar képviselők szavazata nélkül – megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását.
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, „hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez”.
Az Európai Ügyészség megalakítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak elfogását külföldön, és megkönnyíti számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.
Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
Eddig húsz EU-tagállam, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, Olaszország és Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozási szándékát az úgynevezett megerősített együttműködéshez.
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények – például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása e jól működő szervezetek meggyengítésével járna.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője szerint becsületbeli ügy volt az Európai Ügyészség felállításáról szóló javaslat támogatása, a Fidesz képviselői azonban ezúttal is a becstelenség és a korrupció oldalára álltak. Az új vádhatósági szervezet jogosult lesz hatékony nyomozásokat folytatni az uniós költségvetést és támogatásokat érintő bűncselekmények esetén. Az Európai Ügyészség a meglévő uniós intézményektől független hivatal lesz, a közép-európai régióból egyedül az „illiberális politikát követő” Lengyelország és Magyarország nem támogatta létrehozását.
Az Orbán-kormány nem szereti, ha bárki zavarja lopás közben, ezért utasítja el az uniós vádhatóságot – írja Ujhelyi. Szájer József, a néppárti frakció fideszes alelnöke, miután a jobboldali képviselőcsoportnak azt mutatta, hogy a frakció támogatja a jelentést, több fideszeshez hasonlóan végül nem nyomott gombot. Azzal, hogy a fideszes képviselők nem támogatták a szervezet felállítását, maguk is a korrupció, az uniós források elsíbolása mellett álltak ki.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az új Európai Ügyészség segíthet Orbán korrupt rendszerének lebontásában. Úgy vélekedett, a legmeggyőzőbb érvet egy új, erős, végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező uniós ügyészi szervezet mellett éppen a megerősített együttműködésből kimaradó Magyarország példája szolgáltatja. Az Orbán-kormány fél a leendő európai ügyészi szervezettől, ugyanis a magyar kormányfő „autoriter hatalmát jelentős részben az európai források elcsalásából finanszírozott, rendszerszerű korrupcióra építi” – fogalmazott.
