Itthon

Ki segítette a fideszes Voldemortot?

RAJNAI ATTILA írása

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat beosztottjai és a NAV bűnügyi nyomozói nem sejthették, hogy mibe tenyereltek bele, amikor több mint egy éve elkezdték lehallgatni és vizsgálni a kecskeméti F. Márta üzleti ügyeit. A könyvelő specialistának számított a maga területén: a közreműködésével alakított szociális szövetkezeteket lényegében vállalkozások adó- és járulékcsökkentésére használták fel. A modell szerint a különböző vállalkozásoknál megszüntették az alkalmazott munkaviszonyát, őt azonnal felvette valamelyik, koordinálásában lévő szociális szövetkezet, és attól szerződéses formában visszabérelte a munkavállalót korábbi munkaadója. A dolgozó oldaláról semmi sem változott, de volt munkáltatójának ebben a konstrukcióban lényegesebben kevesebbet kellett utána fizetnie, mert a szövetkezeti foglalkoztatási forma kedvezőbb. Spekulációval kihasználni szövetkezeti foglalkoztatást adócsalásnak számít – főleg nagy tételben. E biznisz feltérképezése közben érkeztek a telefonok Tiszaújvárosból F. Mártához, hogy számos szövetkezetre lenne szükség, mert pályázati pénz áll a házhoz egy országgyűlési képviselő segítségével.

A korrupciós ügy az adónyomozók előtt nőtte ki magát, és amikor már a Parlament melletti kávézóban történő találkákat szervezték a gyanúsítottak Mengyi Roland Borsod megyei képviselő meghívására, egyértelművé vált: az ügynek erős politikai szálai is vannak. Márpedig ezt a tényt – a belső protokoll szerint – a legmagasabb szinten kell jelenteni. A nyomozás mégsem torpant meg, sőt az elfogulatlan munkavégzésbe vetett hitet erősíthette a nyomozókban egy másik, jobboldali kötődésű szereplő ügyének alakulása is.

Érdemes erre is kitérni. Tavaly április 27-én délután hallgatták ki a NAV nyomozói Gansperger Gyulát. A Fidesz egykori könyvelőjét, az első Orbán-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatóját csődbűntett megalapozott gyanúja miatt találta meg a hatóság.

voldemort

FOTÓ: MTI

Az adónyomozók több mint tíz év után rekonstruálták a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának és vagyonkimentésének menetét, és megindították a spekulációs terv kiötlőinek és végrehajtóinak büntetőjogi felelősségre vonását. Gansperger mellett – aki akkoriban a Hajdú-Bét Rt. igazgatósági tagja volt – kiküldték a gyanúsítotti idézést Nagy Györgynek is. Nagy tíz éve még a Hajdú-Bét igazgatóságának elnökeként dolgozott, ma már viszont a Magyarországi Energiakereskedő (MET) cégben van tulajdonrésze Garancsi Istvánnal együtt. Nagy ellen ugyanaz volt a gyanúsítás, mint Ganspergerrel szemben: közösen megszegték az ésszerű gazdálkodás követelményeit, és a hitelező banknak kedvezve 2 173 000 000 forinttal csökkentették a csőd szélére került debreceni székhelyű baromfi- és víziszárnyas-feldolgozó vagyonát. Nagy György gyanúsított idézése kivágta a biztosítékot a székesfehérvári VIP-páholyban. Az ügyészség a legmagasabb szinten lépett is, majd utasították a NAV-ot, hogy szüntesse meg a nyomozást. Ám az adóhatóságnál ellenszegültek, és több oldalon keresztül bizonygatták az igazukat, sorolták a terhelő bizonyítékokat. Erre aztán az ügyészség elvette a NAV-tól a nyomozást, visszavonták a gyanúsítást, Nagynak így aztán már el sem kellett mennie a gyanúsítotti kihallgatására. Az ügyészség egy tollvonással felülbírált mindent és mindenkit, aztán megszüntette a büntetőeljárást.

Mindez persze már múlt év őszén történt, nyár elején azonban még nagy volt az optimizmus, ezért a Mengyi-ügyben is hasonló elánnal dolgoztak a fináncok.

A történet ugyanis addigra szépen kikerekedett: a magát Voldemort Nagyúrnak szólíttató képviselő már nemcsak üzengetett a kenőpénzzel kapcsolatban, hanem egyértelművé tette a hitetlenkedő gyanúsítottak előtt, hogy „most öt, ha lezárják, még öt, vagy így, vagy sehogy”. Az adónyomozók már készültek a rajtaütésre a kenőpénz átadásakor, ez az egyetlen lehetőség ugyanis, amikor mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben felléphetnek.

 

Válaszok nélkül

Kérdéseinket elküldtük mindkét nyomozó hatóságnak. Tudni akartuk, volt-e valamely fél részéről utasítás a kenőpénz átvételekor rajtaütésre, s ha igen, az miért nem teljesült. Kezdeményezte-e a NAV vagy a nyomozást felügyelő ügyészség, hogy a pályázatkiíró szervezet bonyolítsa le a pályázatokat, mivel így, a nyertes szervezeteken keresztül feltárhatóvá vált volna az esetleges korrupciós szál? Ha igen, akkor kinek a döntése miatt nem lett végrehajtva az utasítást?

Kérdéseinkre a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívánt válaszolni. A NAV nem is reagált.

 

A titkosítás alól feloldott telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint 2015. július 14-én, 13 óra 13 perckor Tiszaújvárosból hívja B. Tibor gyanúsított E. Zsolt gyanúsítottat, hogy az összekötő, a Mengyi-féle családi barát, az ügyben szintén gyanúsított K. Péter fél kettőre érkezik hozzá, rendezik az anyagiakat, vagyis az összekapart ötmillió forintos alkotmányos költséget készpénzben átadják neki, illetve megírják hozzá a fiktív sikerdíjas szerződést. Ez jogalapot ad arra, hogy visszakövetelhessék a pénzt, ha mégsem lesz kiírva a mutyipályázat. Elhangzik az is, hogy K. Péter holnap viszi Pestre a pénzt. Aztán az utolsó pillanatban változik a program, mert Mengyi Roland szűkebb pátriájába tart, a csomag átadásának helyszíne ezért Tiszaújváros lesz, a főszereplők kedvenc olasz étterme. A NAV nyomozói teljes körűen felkészülnek, megfigyelnek, jelentenek, videóznak, ám végül nem érkezik meg az engedély a rajtaütésre. K. Péter átad egy nejlontasakos csomagot a képviselőnek – és mindenki megy a dolgára.

Vajon ki fújhatott visszavonulót? A NAV vezetése? A nyomozást felügyelő ügyészség? Ha ez utóbbi volt, a NAV most miért nem szegült ellen, mint a Hajdú-Bét-ügy nyomozásának megszüntetése kapcsán? Dönthettek persze a rajtaütés elhagyása mellett azért, mert az eddigi bizonyítékokat és Mengyi magatartását elegendőnek ítélték a politikus elleni vádemeléshez, és tovább akarták folytatni a nyomozást, mondván: ha lúd, legyen kövér.

2in1

Tállai András és Polt Péter is befolyásolhatta a nyomozást

Gondolkodhattak volna úgy is, hogy térképezzük fel az egész rendszert, lássuk, mely – a beszélgetések szerint szintén ötvenszázalékos visszaosztásra ítélt – cégek és milyen módon fognak részt venni a fiktív pályázatban. Ráadásul az egyik lehallgatott beszélgetésből az is kiderül, hogy egy másik pályázatra is készülnek a gyanúsítottak. (A lehallgatási jegyzőkönyvben olvasható: „B. közli, hogy majd a következőnek is mondja a matekját, mert az is összeállt már.”) Lehetséges, hogy egy másik rajtaütést terveztek, mert Mengyi Roland képviselő a tízmillió forintos alkotmányos költség második felét a pályázati pénzek kifizetése előtt kéri, és annak összeszedése újabb gondot jelent a gyanúsítottaknak.

Ha a nyomozó hatóságok vezetői a teljes rendszer feltérképezése mellett döntenek, akkor hagyniuk kell dolgozni a gyanúsítotti stábot, minisztériumi kapcsolataikat, hagy menjenek ki a fiktív pályázat támogatásai. Az utolsó pillanatban azonban ez sem történik meg. A NAV jelzése miatt az elbíráláskor elutasítják az ominózus fiktív szövetkezeti pályázatokat azzal az indokkal, hogy csak olyan szervezetek nyújthattak be igényt, amelyek már korábban is pályáztak támogatásért. Az F. Márta által létrehozott szövetkezeti háló azonban nem ilyen.

Rajtaütés nem volt, a támogatási összeget nem utalták el, vagyis nem befejezett korrupcióról, csak annak kísérletéről beszélünk. Ami komoly enyhítő körülmény. Vajon ki lépett? A NAV vagy az ügyészség? Egyáltalán mi volt a nyomozati terv, hová és milyen módon akartak eljutni a hatóságok, hogyan akartak még több bizonyítékot szerezni?

ucsu6

F. Márta könyvelő: Középvezetői szinten nyúlt bele valaki

Nem árt felidézni, hogy ekkoriban átmeneti időszakot éltek át az adóhivatal beosztottjai: a Simicska-közeli Vida Ildikó már csak formálisan a NAV elnöke, májusban beadta felmondását, de még nem engedték lelépni, keresték helyére a megfelelő embert. A hivatal berkein belül nyílt titok volt, hogy keményvonalas politikus lesz a kiválasztott, ami jövőjük biztonságának szempontjából megingatta a döntéshozókat. És így is lett, múlt év szeptembere óta Tállai András miniszterhelyettesként felügyeli az adóügyeket. Az elbizonytalanodott NAV-os bűnügyi vezetést utasíthatta volna az ügyészség a rajtaütésre. Annak esetleges végre nem hajtását követően átvehette volna a nyomozást. Végigvihette volna következetesen az eljárást a pályázati pénzek utalásáig és a szétszámlázásáig – ám ezen lehetőségek közül egyikkel sem élt.

A nyomozók elbizonytalanodását tovább fokozta, amikor a múlt év őszén azzal szembesültek a lehallgatási jegyzőkönyvekben, hogy az eddig egymás között magabiztosan kommunikáló gyanúsítottak visszafogják magukat, majd F. Márta könyvelő 2015. december 17-én arra figyelmezteti E. Zsolt gyanúsítottat, hogy „óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra”. Egy másik beszélgetésben azt is kifejti, hogy valaki adott egy fülest a pályázatokkal kapcsolatban, a NAV nyomozói jártak a minisztériumban. A vallomások szerint ráadásul ennél a beszélgetésnél korábban, már december elején figyelmezteti Mengyi Roland kapcsolattartója és családi jó barátja, K. Péter B. Tibor gyanúsítottat, hogy őt, F. Mártát, valamint E. Zsoltot lehallgatják. E. Zsolt rá is kérdezett, hogy honnan tudja ezt, mire K. Péter azt válaszolta, hogy nem Mengyi Rolandtól, hanem más kapcsolatai révén jutott az információhoz. K. Péter, látva aggódásukat, azt mondta, nyugodjanak meg, nem lesz az ügyből semmi, mert Tállai András jó viszonyban van Mengyi Rolanddal.

A gyanúsítottak szerint Roland tisztába teszi a dolgokat

A beszélgetések elemzése során a nyomozók azzal szembesülnek, hogy a felső vezetés elárulta őket, munkájuknak innentől kezdve semmi értelme, sőt az elhangzottak szerint az egész nyomozást el fogják tussolni. Nem véletlenül kérdeznek rá ezekre a momentumokra a gyanúsítottak kihallgatásain, ők ebben a témában a Mengyi-féle családi barátra, K. Péterre hivatkoznak, hogy tőle származnak az információk.

Fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy valaki vagy valakik államtitoksértést követtek el. Megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy indítottak-e eljárást minősített adattal való visszaélés bűntette miatt, de nemleges választ kaptunk. Pedig a megfejtés ott van K. Péter azon lehallgatott telefonbeszélgetései között, amelyeknek a titkosítását még nem oldották fel.

Ahogy megírtuk, az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és hivatali vesztegetés bűntette miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség öt gyanúsított ellen. Az ügyészség ez idáig nem kezdeményezte az ügyben a mentelmi jog felfüggesztését – mondta lapunknak Simon Richárd ügyészségi szóvivő.

Mint arról már beszámoltunk, Mengyi Roland országgyűlési képviselő tagadja, hogy a pályázatok érdekében tevőlegesen eljárt volna és kenőpénzt fogadott volna el, közleménye szerint a gyanúsítottak – akiket ismer – visszaéltek a nevével.
Korábban nem sikerült megszólaltatnunk egyik gyanúsítottat, illetve védőjét sem. Makó Sándor, F. Márta védője elsőként törte meg a csendet Mengyi, valamint jogi képviselőjének fenti álláspontja miatt. Lapunknak kijelentette: védence nevében visszautasítja azokat az állításokat, miszerint visszaéltek volna Mengyi Roland képviselő nevével. Állítja: védence áldozata az ügynek.

Mengyi Roland tevőleges, projektmenedzseri szerepét jól érzékelteti az egyik lehallgatott beszélgetés részlete, amely szerint a képviselő a hétvégén megy a pályázatíróhoz, B. Szilviához, tisztába teszik a dolgokat, és ő fogja megmondani, kinek mennyi jár majd az ötszázmillió forintos fiktív pályázatból, amelyet, mint ismert, az Emmi – a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére – 2015. október végén írt ki. A Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása elnevezésű pályázatot december 15-ig kellett lebonyolítani – ami fizikai képtelenség lett volna.

ucsu8

E. Zsolt és B. Tibor gyanúsítottak a pályázati pénz elosztásáról

Az előző cikkünkben megírtuk, hogy a fiktív pályázat előkészítését a Public Sector Consulting Kft. végezte. A cég alkalmazottja B. Szilvia gyanúsított pályázatíró. A vállalkozás többségi tulajdonosa Holbok Sándor, Szájer József egykori kabinetfőnöke, aki 2006 óta a Fidesz kampányaiban dolgozik Habony Árpád csapatában. Cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük Holbokot, de nem reagált. A múlt héten a Népszabadság elérte, elmondása szerint szabadságon van. Azt állítja, hogy csak akkor értesült az ügy bizonyos részleteiről, amikor munkatársuk, B. Szilvia előzetes letartóztatásba került. Arra, hogy megszüntették-e a nő munkaviszonyát, úgy reagált: az ügy kellemetlen a cég és a tulajdonosok számára is, de „nem lett volna sportszerű”, ha felmond az alkalmazottjának. A jövő héten beszélni fog a kft. ügyvezetőjével, Varga Zsigmonddal – aki szintén nem reagált lapunk megkeresésére –, és azután döntenek B. Szilvia munkaviszonyáról. Holbok azt is közölte a lap munkatársával: nem volt tudomása arról, hogy Mengyi Rolandnak köze van az ügyhöz.

Holbok fenti állítását árnyalja az egyik lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyve, amelyben E. Zsolt és B. Tibor gyanúsítottak arról beszélnek, hogy a pályázati pénz elosztását, vagyis a „matekot” már nem B. Szilvia, hanem Mengyi Roland és a cég tulajdonosa végzi.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese bejelentette, hogy belső vizsgálatot rendelt el az Emminél, és tételesen át fogják nézni a Public Sector Consulting Kft. uniós pályázati munkáit, azok teljesítéseit. Vajon mit szól ehhez a fordulathoz B. Szilvia, aki nemcsak Mengyi Rolanddal, hanem az Emmi-pályázatok szempontjából egyik kompetens, döntéshozó emberével is tartotta a kapcsolatot: rendszeresen hivatkozott rá a többi gyanúsított előtt, és aki volt annyira befolyásos, hogy minden ellenállás és szakmai tiltakozás ellenére átvitte a fiktív pályázat kiírását? Felfedi-e a nevét? Az előzetes letartóztatásban lévő és hallgatásba burkolózó, kisgyermekes B. Szilvia eddig tartotta a hátát és védte politikai kapcsolatrendszerét. Meddig?

Csepreghy Nándor: Nincs mit titkolnom

Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét meglepték azok a lehallgatási jegyzőkönyvek, amelyekben a Public Sector Consulting Kft. pályázatírója rá hivatkozva inti a pályázatokban türelemre az ügy többi gyanúsítottját. Csepreghy szerette volna meghatalmazni a cikksorozat szerzőjét, hogy hozza nyilvánosságra az őt érintő összes lehallgatási jegyzőkönyvet, de erre jogilag nincs mód, mert a miniszterhelyettes nem főszereplője és érintettje a büntetőeljárásnak. Akkor honnan az ismeretség? Erről kérdeztük.

– Mikor ismerte meg B. Szilviát?

– Úgy másfél-két éve. Egy játszótérre járunk a gyerekeinkkel, akik többekkel együtt bandáznak, aztán a kicsik révén a szülinapjaikon is találkoztunk.

– Tudta, hogy mivel foglakozik?

– Igen, mert miközben ismertem

csepreghy

FOTÓ: MTI

már őt a játszótérről, egy Békés megyei program kapcsán is találkoztunk.

–  Nem próbálkozott önnél, hogy gondolhatna rá egy jó kis uniós projekt kapcsán?

– Nem, mert aki ismer, tudja, hogy hivatali munkával kapcsolatban nem kereshetnek, határvonalat húztam a magánélet és a hivatásom között.

– Akkor miért emlegethette magát a lehallgatott, majd a titkosítás alól feloldott telefonbeszélgetéseiben?

– Nem tudom, lehet, hogy azért, mert a befolyását szerette volna hangsúlyozni a többiek előtt. De épp ennek a tisztázása érdekében mondtam, hogy szeretném nyilvánosságra hozatni a nevemet érintő beszélgetéseket, mert nincs mit titkolnom.

– Mikor jutott tudomására ez az ügy?

– Két hete csütörtökön, amikor megjelent a cikk.

– Komolyan?

– Igen, annyit hallottam tavaly fél füllel, hogy az Emminél visszavontak egy pályázatot, de olyan rohamtempó volt akkoriban a pályázati pénzek kifizetése kapcsán, hogy nem érdeklődtem a részletek iránt.

– Ennek a kifizetési kényszernek az áldozatai a Mengyi-ügy gyanúsítottjai?

– Bár még tart a nyomozást, de valószínűleg nem. Az viszont tény, hogy abban az időben nagy volt a kifizetési nyomás a rendszeren, szerettük volna az utolsó centig elkölteni az uniós forrásokat, de nem az ügyhöz hasonló formában, hanem értelmes és megvalósult célokra.

– Milyen hatásköre van a Miniszterelnökségnek, hogy a jövőben hasonló visszaélések ne fordulhassanak elő?

– Az előző kormányok idején ezek a típusú, úgynevezett nonproduktív pályázatok túlsúllyal szerepeltek az uniós források kosarában. Mi a következő szakaszra visszaszorítottuk ezt a fejezetet, a lehető legnagyobb részt átcsoportosítottuk a gazdaságfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés céljaira. Brüsszel az elképzeléseinkre rábólintott, csak a minimális bizottsági elvárást teljesítjük ebben a fejezetben, és mellette maximális figyelemmel kísérjük ezeket a soft költségeket.

– Nem tart attól, hogy minden oldalról támadások fogják érni a koncepciójuk miatt?

– Tisztában vagyok vele, felkészültünk a politikai vitára, de nincs mit tenni, több mint ezermilliárd forintot nem adhatunk az élősködőknek.

–  Milyen lépéseket tett az ügyről szóló írásunk elolvasása után?

– Teljes körű tájékoztatást kértem és elrendeltem egy belső vizsgálatot a pályázatban érintett cég uniós munkáival, teljesítéseivel és kifizetéseivel kapcsolatban. Ez természetesen érinti az ügyben eljáró minisztériumi alkalmazottakat is.

– Végig tudja majd vinni? Hiszen komoly érdekeket sért, amelyek egy Fideszhez köthető belvárosi körhöz vezetnek.

– Igen, ez elvi kérdés. Ebben eltökélt vagyok a miniszter úrral együtt, mert az elkövetkező uniós ciklusban a Miniszterelnökségnek vétójoga van pályázatok felett, vagyis ha elnézőek vagyunk egyesekkel, akkor az a végén ránk üt vissza.