Itthon

Kétharmados törvények: a Jobbik a kormány mentőöve

A Fidesz számára a 2010-es és 2014-es parlamenti választások legnagyobb sikere, hogy kétharmados többséget szereztek a parlamentben. Ezzel lényegében bármilyen törvényt képesek voltak egyezkedési kényszer nélkül módosítani. Ez a kétharmad 2015-től már nem volt biztosított. Mégis többször sikerült „sarkalatos törvényeket” módosítani. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy kik voltak ebben a partnerek.

A 2010–2014 közötti időszakban 794 szavazáson biztosította a kétharmados többséget a Fidesz–KDNP-frakció. Ezzel minden személyi kérdést, Alaptörvény-módosítást vagy sarkalatostörvény-módosítást át tudtak vinni – írja a Policy Agenda.

A kormánypárti frakció még 2014-ben – az új parlament megalakulását követően – is 53 esetben tudott élni ezzel a lehetőséggel. A tavalyi évtől kezdve azonban elfogyott a parlamenti kétharmad, és alkukényszer alakult ki. Ennek ellenére 2015-ben és 2016-ban 55 esetben sikerült kétharmados többséget előállítania a Fidesznek, ezzel átsegítve a parlamenti szavazáson az adott javaslatot.

Két szavazás esetében pedig (amelyek egy ügyet érintettek) mindezt úgy, hogy csak a kormánypárti képviselők szavazták meg az adott javaslatot. Ezekben az esetekben az ellenzéki oldalról hiányoztak többen, és így ment át a kezdeményezés („jelen lévő képviselők kétharmada” esetén akár elég az is, ha néhány ellenzéki képviselő nincs a teremben). Ez még a tavalyi év elején történt, és ezt követően láthatóan odafigyelt mindegyik ellenzéki képviselőcsoport, hogy ilyen anomália ne történhessen meg többet. Azaz a veszprémi időközi országgyűlési választás után elhangzott egyes várakozásokkal szemben nem volt tömegesen olyan, hogy az ellenzéki lustaság vagy cinikus összejátszás (direkt nem mennek be a terembe a szavazás idejére) miatt a Fidesz továbbra is szabadon „élt” volna a kétharmados többséggel.

Az elmúlt két évben – amióta megszűnt a kétharmad – 18 olyan szavazás volt, ahol a Fidesz–KDNP nekirugaszkodott a voksolásnak, de végül az nem volt sikeres. Ez 11 ügyet érintett (a parlamenti szabályok miatt egy javaslat elfogadásához akár kétszer is kell – a módosító javaslatok elfogadása, majd a zárószavazás során – kétharmados többséget biztosítani). A legnagyobb politikai vihart az Alaptörvény hetedik módosítása (a kvótareferendumot követő módosítás kezdeményezése) váltotta ki.

Jobbik, a támasz

Pártonként vizsgálva a szavazásokat az látszik, hogy a legtöbb kétharmados törvény a Jobbik támogatásával ment át. A szavazások 52 százaléka esetében ez a párt segítette ki a kormányt. A 38 esetből 17-nél egyedüliként álltak ki a kormány kezdeményezése mellett.

Talán nem meglepő, hogy a második ezen a listán az LMP. A kétharmadot igénylő javaslatok 34 százaléka esetében álltak ki a kormány mellett. Ugyanakkor 7 szavazás volt, ahol csak ők szavaztak együtt a kormányoldallal. Igaz, ezek közül 5 eset az alkotmánybírósági tagok megválasztása során volt.

Az MSZP 17 alkalommal működött ilyen formán együtt a kormányoldallal. Ezek közül csak három olyan eset volt, ahol az ellenzéki pártok közül egyedüliként odaálltak a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport mellé. Az egyik az éppen most „visszamódosításra” váró energetikai törvény, a másik kettő pedig abszolút szakpolitikai kérdés volt (halgazdálkodási törvény módosítása).

Bár a Demokratikus Koalíció igyekszik olyan képet mutatni magáról, amely a legnagyobb ellenfele a mostani rendszernek, de még az ő esetükben is volt három olyan törvényjavaslat, amit támogattak.

Az Országgyűlés decemberi ülésterve szerint négy törvényjavaslat igényel kétharmados többséget. Kérdéses, hogy sikerül-e a Fidesznek ezekhez is ellenzéki támogatókat szerezni és ezzel működésben tartani a kétharmadot – írja a Policy Agenda.