Külföld

Juncker felvázolta az EU jövőjét, és üzent Orbánnak

Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét szél dagasztja”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb és demokratikusabb unió létrehozására – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Minden egyes tagországban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – mondta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, hozzáfűzve, hogy a munkanélküliség kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így ma 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.

Rámutatott: közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Elmondta, utóbbihoz nem muszáj új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. „Nincs szükség párhuzamos struktúrákra” – fogalmazott.

A volt luxemburgi kormányfő kiemelte, hogy támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő EP-választáson, az eurót használó tagországok külön közös parlamentjének létrehozására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja „túl izgalmasnak”.

Juncker elmondta, arra fogja kérni a tagállami vezetőket, hogy hagyják jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal, és ezen egyeztetéseket a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni. Mint mondta, cél az is, hogy Mexikóval és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országaival még idén megállapodásra jussanak. A tárgyalások során azonban szem előtt kell tartani az átláthatóság követelményét is – közölte.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU nem „naiv partizánja” a kereskedelemnek, ezért Brüsszel új keret felállítását javasolja a külföldi befektetések ellenőrzésére, hogy szükség esetén megvédje a kontinens stratégiai vállalatait a külföldi, elsősorban kínai felvásárlástól.

A bizottság elnöke kijelentette, hogy meg kell teremteni az egyenlőség unióját, amelynek tagjai egyenlők a méretüktől és a földrajzi helyzetüktől függetlenül, nem lehetnek másodrangú állampolgárok. „Európának egyszerre kell lélegeznie a tüdeje keleti és nyugati felével, máskülönben a kontinens légszomjat kap” – közölte.

Elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az EU-n belül, nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok ugyanolyan márkanév alatt rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – szögezte le.

Javasolta, hogy az egyenlőség jegyében hozzanak létre új felügyeleti hatóságot a kiküldött munkavállalók jogainak garantálására, Romániát és Bulgáriát pedig vegyék fel a schengeni térségbe.

„Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe kell terelni a migrációt” – hangoztatta Juncker, aki szerint bár az ügy sok konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, s jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Leszögezte:  a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül.

Elmondta, hogy a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására, továbbá kiemelte, hogy javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

Európa nem egy erődítmény, a tagállamok tavaly 720 000 menekültet fogadtak be, háromszor többet, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada együtt – mondta.

Juncker beszélt a jogállamiság kérdéséről is, egyebek mellett aláhúzva, hogy a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára, és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam – tette hozzá.

Felszólalásában a bizottság elnöke röviden az Egyesült Királyság uniós kiválásának kérdését is érintette, mondván, a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja. Ennek ellenére „a Brexit nem minden és nem Európa jövője” – fogalmazott.